Weöres Sándor: Psyché
Weöres Sándor: Psyché című művéből készülő előadás egy különös költői tehetséggel és féktelen szabadságvággyal megáldott nő kétségbeesett küzdelmét mutatja be a szerelem és az élet teljességéért.
Weöres Sándor: Psyché című művéből készülő előadás egy különös költői tehetséggel és féktelen szabadságvággyal megáldott nő kétségbeesett küzdelmét mutatja be a szerelem és az élet teljességéért.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Fredag, 17. Juli 2009 20:30
Weöres Sándor nagyszabású művében szinte regényíróként rekonstruál egy XIX. század eleji nőalakot, életet és világot teremt hozzá, s e fiktív hősnő költői életművét alkotja meg. Psyché, Lónyai Erzsébet, apai részről magyar grófi család, anyai ágon egy híres "cigánylány" leszármazottja. Nevelődik a miskolci cigánysoron és a regensburgi kolostorban. Vad vére viharos kalandokba sodorja, s közben nagy műgonddal írja verseit, asszony korában pedig anyagilag támogatja a kibontakozó magyar reformmozgalmat. A "hajdani költőnő" verseinek fő témája a nemiség: a ciklus szinte példátlan változatosságban tárja föl a férfi-nő viszonylat összes erotikus lehetőségét. Hol magát féltő, mégis felkínálkozó fiatal lány, hol féltékeny vetélytársnő, hol a kéj módozataiban jártas érett asszony, s megszült-elveszített gyermekét gyászoló anya, vagy az öregedés jeleit tükörben ellenőrző nő szólal meg e sokhúrú költészetben. (Legeza Ilona írása alapján)
Bódy Gábor filmje Weöres Sándor 1972-ben megjelent Psyché című könyvének adaptációja. A költő műve nyomán szuverén mű született, amely a legkevésbé sem tekinthető a különös verses regény illusztrációjának, noha a filmből kiolvasható történet elemeinek nagy részét megtalálhatjuk Weöres Sándor stílusbravúrjában. A film romantikus szerelmi vízió a szenvedélyről, a beteljesületlenségről, az énkeresésről és a vágyódásról. Psyché, vagyis Lónyai Erzsébet és Nárcisz, Ungvárnémeti Tóth László története száz éven át sodródik, miközben a hősök egy percet sem öregszenek. A történelem és lélek küzdelmébe beleszól a harmadik is, Zedlitz báró. A mitologikus ihletésű téma különös ihletésű képi világba ágyazódik.
író: Weöres Sándor
narrátor: Trill Zsolt
tánc: Fejes Kitty
tánc: Katona Gábor
díszlet: Sopsits Árpád
jelmez: Kutasa Diána
dramaturg: Gyulay Eszter
koreográfus: Fejes Kitty
RENDEZő: SOPSITS ÁRPáD
„Nem fiatalok. Nem szépek. Nem hibátlanok. De ma este színpadra lépnek, és le sem engedjük őket, míg nem marad – alul semmi!”
Freud 1939-ben, élete vége felé Angliában él, halálos betegséggel küzd, és egyetlen vágya, hogy az életművét méltó módon hagyja az utókorra. Egy éjszaka azonban beállít hozzá egy fiatal nő, aki mindent felforgat: rá akarja venni Freudot, hogy vegye kezelésbe, és ezért hajlandó még a ruháitól is megválni. A jóhírét féltő professzor kétségbeesetten próbálja kidobni a nőt, de kiderül, hogy ő bizony sokkal több, mint egy idegesítő megszállott… A titokzatos idegen egy régi páciensről akar beszélni… De vajon milyen hibát vétett a legendás professzor? És mi az ára annak, ha egy pszichiáter téved?
„Hallgató legyen a talpán, aki ebben a már – már fullasztó akusztikus forgalomban, szemétben, áradatban ki tudja választani a mégis értéket, mégis eredetit, mégis szépséget – ha egyáltalán akarja még. Aki nem fásult még, akinek „csillog még a szeme“ az ezen a koncerten is talál varázslatot.“ Szarka Tamás
Kippkoppot és Tipptoppot, a két huncut gesztenyefigurát bizonyára senkinek sem kell bemutatni - Marék Veronika szeretnivaló karaktereivel egy egész generáció…
Jó belegondolni, hogy akit régen szerettünk, mára talán megtalálta számítását. Mégis, ha összetalálkozunk, váratlan érzések támadnak az emberre.
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.