Munkácsy Mihály (1844-1900) világhírű festőművész volt, akire méltán büszke Békéscsaba városa, hiszen elárvulása után itt élő nagybátyja, Reök István ügyvéd fogadta be. Városunkban megélt élményeit a művész később festészetében is kamatoztatta, hiszen az Ásító inas című kép megfestésével találta meg a saját hangját, innen rugaszkodott tovább a világhírig.
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2024. november 9. szombat, 19:00
Bognár Zsolt – Kiss Stefánia: Munkácsy, a festőfejedelem
musical
Rendező: Koltay Gábor Balázs Béla-díjas, Érdemes Művész
Ismerjük-e Munkácsyt? A festményeit talán, magánéletét kevésbé, belső mozgatórugóit, motívumait alig. Dallos Sándor ötvenes években megjelent A nap szerelmese és Aranyecset című regényei generációk kedves olvasmányai, a festőt állandó alkotásvágyban, testét és lelkét egyaránt igénybe vevő munkában ábrázolják a pálya kezdetétől egészen a betegség okozta hanyatlásig. Most a festészethez és az irodalomhoz két újabb művészeti ág, a színház és a zene társul, hogy a fiatalkori szerelmektől a múzsák és mentorok hatásán át a ceruzarajzoktól az életmű párizsi beteljesüléséig kísérhessük.
Előadásunk tisztelgés a 180 évvel ezelőtt született zseni előtt.Munkácsy Mihály, festőművész....................................................... Puskás Dániel
Koltay Denise bárónő (Svenson), Munkácsy szerelme................... Csonka Dóra
Paál László, festőművész ................................................................Nagy Róbert
Cécile Papier, Munkácsy felesége.................................................... Papp Barbara
Perzsi, bábaasszony .........................................................................Nagy Erika
Carl Rahl, bécsi festőakadémiai professzor, Főtanácsos .................Lénárt László
Adolphe Goupil, képkereskedő .........................................................Nagy Róbert / Szabó Zoltán
Charles Sedelmeyer, képkereskedő................................................. Beszterczey Attila
Lángi Mihály, asztalos mester ...........................................................Balázsi Róbert
Gáspár, inas Lángi műhelyében .......................................................Szász Borisz
Anton, inas Lángi műhelyében ..........................................................Kopanyicza András
Ancsa, cselédlány Lánginál ..............................................................Kiss Viktória
Lacza Bálint, betyár ..........................................................................Szabó Zoltán / Lévai Attila
Koltay István báró, Svenson férje, Eugene....................................... Lévai Attila
Ludwig Knaus professzor ..................................................................Hodu József
Jean-Francois Millet, festőművész.....................................................Szőke Pál
A kiállítás elnöke ...............................................................................Jancsik Ferenc
Franciaország elnöke ........................................................................Tomanek Gábor
Liszt Ferenc .......................................................................................Kopanyicza András
Jókai Mór ............................................................................................Szőke Pál
Tisza Kálmán .....................................................................................Lénárt László
Továbbá: Borák Péter, Kintner Nikolett, Bárkai Rozi III. szh., Bruda Róbert II. szh., Kerekes Laura II. szh., Kövesdi Kornélia III. szh., Misurda-Kovács Adél I. szh., Rucz Barnabás I. szh., Somogyi Anna II. szh., Suhajda Botond I. szh., Sziveri Emese I. szh.
Súgó: Kerekes Laura II. szh. Ügyelő: Szepsi Szilárd
Hangszerelés: Turcsán András Zenei vezető: Rázga Áron
Korrepetítor: Galambos Hajnalka Mozgás: Lehoczki Orsolya
Díszlettervező: Igaz-Juhász Katalin Jelmeztervező: Vesztergombi Anikó
Rendezőasszisztens: Sallai Zsóka
Átdolgozta és rendezte: Koltay Gábor
Balázs Béla-díjas, Érdemes Művész
Poirot nyomozó kényelmes hazaútra vágyik a legendás, káprázatos Orient Expresszen. Csakhogy az előkelő útitársak között akad valaki, aki nagyon gyanús. Annyira gyanús, hogy bele is hal. A gyilkos pedig közöttünk van, hölgyeim és uraim… és nem is biztos, hogy egyetlen áldozattal beéri.
„Nem fiatalok. Nem szépek. Nem hibátlanok. De ma este színpadra lépnek, és le sem engedjük őket, míg nem marad – alul semmi!”
A Rippl-Rónai Művészeti Intézet harmadéves színész osztálya Csehov A három lány című darabján keresztül saját magáról kezd el beszélni: vágyakról, halogatásról és arról az ismerős érzésről, hogy „majd egyszer” minden jobb lesz. A Hamvai Kornél-féle fordítás friss, mai hangon szólal meg, Kelemen József rendezésében pedig a csehovi világ közel kerül a jelenhez. A történet három fiatal nő körül forog, akik egy vidéki városban élnek, és folyamatosan arról álmodnak, hogy visszajutnak Moszkvába – egy jobb, izgalmasabb élet reményében. Az előadás erősen épít a humorra és az öniróniára: a szereplők sokszor nevetségesek, miközben nagyon is pontosan rájuk ismerünk – és magunkra. A végére nem Moszkva kerül közelebb – hanem az a felismerés, hogy az élet nem kezdődik el magától.
Egy amerikai kisvárosban élő egyetemista társaság minden hétvégén vacsorát ad, ahol egy-egy meghívott vendéggel vitaestet tartanak a világ megjavításának lehetőségeiről.…
Claude Magnier legendás bohózatában Louis de Funès 13 év alatt több mint hatszázszor játszotta Barnier szerepét – amit filmen később…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
Legyen részese minden pillanatnak!
Kövessen bennünket közösségi felületeinken, hogy ne maradjon le a friss hírekről, kulisszatitkokról és a Thália Színház legizgalmasabb újdonságairól.
