Mágnás Miska

Bakonyi - Gábor - Szirmai: Mágnás Miska
A Magyar Zenés Színház előadása.

A Korláthy-birtok mérnöke, Baracs István beleszeret a vásárban a parasztálruhás grófkisasszonyba, Rollába. A gróf estélyt ad, mert szeretné elérni, hogy a vasút az ő birtokán haladjon keresztül. Baracs az estélyen ráismer Rollára, és tréfából a távollévő gróf Eleméryként mutatja be inasát, Miskát. Rolla viszonzásul cselédlányát, Marcsát öltözteti be Eleméry grófnőnek. Miska és Marcsa öltözéke, viselkedése az úri világ karikatúrájává válik. Baracs és Rolla végül egymásra talál.

1916 februárjában mutatták be Szirmai Albert és Bakonyi Károly nagy sikerű operettjét a Király Színházban. A mű címszereplője Miska, a lovászlegény, akit Baracs István vasútépítő mérnök frakkba öltöztet és Tasziló grófként mutat be a Korláthy grófék estélyén, hogy visszavágjon egy sértésért, mellyel a gróf megalázta, amiért a vasutat nem hajlandó a gróf érdekei szerint tervezni, ezzel megnehezítve a többségben lévő falusiak életét. Ám a bonyodalmakat fokozza, hogy előző este a falusi vásáron a mérnök úr és Korláthyék lánya, egymásba szeretnek. Ameddig inkognitóban vannak egymás előtt, nincs is akadálya érzelmeiknek, de a kastélyon belül már óriási társadalmi szakadék tátong kettejük között. Ám amikor Taszilóról, akit az egész társaság hajbókolva fogad, kiderül, hogy kicsoda valójában, a grófi család és az előkelő társaság megszégyenül, és Rolla immár boldogan választja Baracsot. Az operettben olyan slágereket hallhatunk, mint a „Cintányéros cudar világ”, az „Úgy szeretnék boldog lenni” vagy a „Hoppsza Sári”. A Mágnás Miskát Békeffy István és Kaszó Elek 50-es években készült átdolgozásában játsszuk.

Közreműködik a Magyar Zenés Színház tánckara, valamint zenekara.