„Lázas ifjúság”

Ebben a romantikus-bűnös korban az egyik mulató, az Arizona sarkában egy titokzatos néni üldögél. Senki nem tudja az igazi nevét, se azt, hogy ki volt ő korábban, mielőtt befészkelte magát az egyik sarokba. Szívesen mesél annak, aki leül mellé – történeteiből pedig kibomlik az a hőskor, amikor a mutatványosoknak, színészeknek, énekesnőknek, táncosnőknek, kabaréhősöknek szóló tapsviharban alakult ki a máig világhíres pesti éjszakai élet. A színdarabot ráadásul az eredeti Arizona mulató falai között játsszuk. A falak pedig mindenre emlékeznek…

Ki ne ismerné Pom Pomot, Gombóc Artúrt, Órarugógerincű Felpattanót, Radírpókot, a Nagy Hoh-ho-ho Horgászt, Mirrmurrt vagy akár Süsüt, az egyfejű sárkányt? A magyar meseirodalom különös figurái ők: különc, esendő, mégis szeretetre méltó hősök, akik első pillantásra kilógnak ugyan környezetükből, mégis épp különlegességük révén tanítanak elfogadásra, bátorságra, barátságra és önazonosságra.

László nagy feladatot kap a nagymamucikájától: eljött az idő, hogy végre találjon magának egy igazi, belevaló, tűzről pattant menyecskét. Ám ez feladat nem is olyan egyszerű, mint azt ő elsőre gondolta. Útközben találkozik Kapucni-ficni-fecni-pacni urasággal; egy nedves csukával… vagy egy kedves kutyával; egy cumisképű paradicsompofával és nem várt nehézségekbe ütközik. Ajánlom minden gyereknek és gyermeklelkű felnőttnek, aki szeret mulatni. Kemény Henrik Vitéz László történeteiből kiindulva, a hagyományokhoz hűen, de mégis új megközelítésben láthatják a híres, palacsintasütős, vörös sipkás kispajtást.