K2 Színház: "...volt egyszer egy Helené" (Titánium)
K2 Színház
...volt egyszer egy Helené
nép-mese
Euripidész Helené című műve nyomán
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Tirsdag, 28. Maj 2013 19:00
„Ki mondja meg, mi isteni, mi nem és mi van a kettő között?
Az ember csak azt látja, hogy az istenek játszanak -
Bármikor ellent mondhat a jövő a múltnak.
Esztelenek, kik az erényt háborúban szerzik!
A fegyverek nem szüntetik meg a halandók bajait.
Ha vitáinkban csak a vér döntene, városainkban
Örök háború dúlna. Így Trója is állna még,
Ha szavakkal döntik el vitás dolgodat, ó, Helené..."
Valamikor nagyon-nagyon régen, amikor a világot még Héraklész oszlopai határolták, és mindenekfelett az egymással viszálykodó, kegyetlen Olümposzi istenek uralkodtak, élt a napsütötte Szicíliában egy nagy költő, akit úgy hívtak: Stesichoros. Hát ez a Stesichoros egy szép napon fogta magát, és egy gyönyörű énekben megénekelte, hogy a világ legszebb asszonyának, spártai Helenének, a trójai háború tulajdonképpeni casus bellijének úgy istenigazából semmi köze sem volt a trójai háborúhoz. Vajon miért? Természetesen ennek hátterében is isteni ármánykodások keresendők... ha hiszitek, ha nem, ez a Stesichoros rájött a titok nyitjára: Parisz annak idején nem az Aphrodité által az aranyalmáért cserébe felkínált Helenét szöktette meg Spártából, hanem a fent említett szépséges istennőre féltékeny, bosszúéhes Héra egy Helenéhez megtévesztésig hasonlító képmást teremtett, és Parisz a Helené-klónnal kelt útra azon a baljós napon, amikor megszöktette őt Meneláosz király udvarából, az igazi Helenét pedig Hermész felkapta, és Spártából egy pillanat alatt a messzi Egyiptom varázslatos földjére röpítette, és úgy otthagyta szegényt, mint a sicc! - ilyen egyszerű ez a történet. De száz szónak is egy a vége: Helené ártatlan volt.
Ez a mókás mese megtetszett egy másik nagy költőnek, akit pedig úgy hívtak: Euripidész. Hát ez az Euripidész gondolt egyet, és nem papírra vetette Helené című drámáját? De még mennyire, hogy vetette! Van benne fordulat, sírás, nevetés, filozófia és még egy egész dobozra való dramaturgiai bonbon, vagyis minden, ami egy jó meséhez szükségeltetik...
Aki nem hiszi, járjon utána!
Az ember csak azt látja, hogy az istenek játszanak -
Bármikor ellent mondhat a jövő a múltnak.
Esztelenek, kik az erényt háborúban szerzik!
A fegyverek nem szüntetik meg a halandók bajait.
Ha vitáinkban csak a vér döntene, városainkban
Örök háború dúlna. Így Trója is állna még,
Ha szavakkal döntik el vitás dolgodat, ó, Helené..."
Valamikor nagyon-nagyon régen, amikor a világot még Héraklész oszlopai határolták, és mindenekfelett az egymással viszálykodó, kegyetlen Olümposzi istenek uralkodtak, élt a napsütötte Szicíliában egy nagy költő, akit úgy hívtak: Stesichoros. Hát ez a Stesichoros egy szép napon fogta magát, és egy gyönyörű énekben megénekelte, hogy a világ legszebb asszonyának, spártai Helenének, a trójai háború tulajdonképpeni casus bellijének úgy istenigazából semmi köze sem volt a trójai háborúhoz. Vajon miért? Természetesen ennek hátterében is isteni ármánykodások keresendők... ha hiszitek, ha nem, ez a Stesichoros rájött a titok nyitjára: Parisz annak idején nem az Aphrodité által az aranyalmáért cserébe felkínált Helenét szöktette meg Spártából, hanem a fent említett szépséges istennőre féltékeny, bosszúéhes Héra egy Helenéhez megtévesztésig hasonlító képmást teremtett, és Parisz a Helené-klónnal kelt útra azon a baljós napon, amikor megszöktette őt Meneláosz király udvarából, az igazi Helenét pedig Hermész felkapta, és Spártából egy pillanat alatt a messzi Egyiptom varázslatos földjére röpítette, és úgy otthagyta szegényt, mint a sicc! - ilyen egyszerű ez a történet. De száz szónak is egy a vége: Helené ártatlan volt.
Ez a mókás mese megtetszett egy másik nagy költőnek, akit pedig úgy hívtak: Euripidész. Hát ez az Euripidész gondolt egyet, és nem papírra vetette Helené című drámáját? De még mennyire, hogy vetette! Van benne fordulat, sírás, nevetés, filozófia és még egy egész dobozra való dramaturgiai bonbon, vagyis minden, ami egy jó meséhez szükségeltetik...
Aki nem hiszi, járjon utána!
Aktuelt
Egy leendő házaspár úgy dönt, hogy „eljátssza” az előttük álló házasságot. Hamarosan elmosódik a határ a valóság és a képzelet között. A két ember, akik mindenben egymás ellentétei, az intézményes házasság életképességét vizsgálja a férfi–női kapcsolatok archetípus helyzetein keresztül: szerelem és szabadság, elköteleződés és menekülés, vágy és félelem, humor és fájdalom. A múlt felidézésével, félelmeikkel és vágyaikkal való szembenézéssel és mindazzal, amit ki se mernek mondani. Vajon a szerelem elegendő lesz-e ahhoz, hogy elsimítsa a jellembeli, kulturális és nemzeti különbségeket, valamint a környezet nyomását? Az előadás horvát–magyar koprodukció, melyben mindkét országból szerepelnek színészek.
Minden normális, modern férfinak három menyasszony az ideális, csak légiutas-kísérők legyenek, és menetrend szerint elkerüljék egymást.
Egy békebeli fürdő egy békebeli városban. Mindenki üdül, kikapcsolódik, és rajongva ünnepli őfelsége születésnapját. Egy fiatal özvegy és egy délceg kapitány szerelembe esik – együtt lovagolnak, táncolnak, múlatják az időt a medence partján, miközben a mama lelkesen bridzsezik az udvarlóval. Természetesen mindig a mama nyer.
PÅ PLAKATEN
Egy amerikai kisvárosban élő egyetemista társaság minden hétvégén vacsorát ad, ahol egy-egy meghívott vendéggel vitaestet tartanak a világ megjavításának lehetőségeiről.…
Két megkopott hírű humorista egy különös színházban készül nagy visszatérésére. A hely azonban baljós hírű: a legenda szerint egy színésznő…
Brindsley és Carol fiatal pár. A férfi feltörekvő szobrász, és menyasszonyával kölcsönvettek pár elegáns bútordarabot és műtárgyat a szomszédban lakó…
Obs! Indkøbskurvens tidfrist udløber snart!
tilbageværende tid
00:00
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.
