István, a király
Szörényi Levente – Bródy János: István, a király
rockopera
Boldizsár Miklós: Ezredforduló című drámája alapján
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2014. március 27. csütörtök, 19:00
A rockopera alapjául szolgáló mű – Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámája – arról szól, hogy 997-ben Géza fejedelem halála után a magyar uralkodó családon belül kiéleződnek a feszültségek, mert az ősi jog – az oldalági utódlás – szerint a fejedelmi család legidősebb férfitagja, Koppány a hatalom örököse, aki maga is felvette a bizánci kereszténységet. Géza azonban halála előtt megeskette a magyar főurakat, hogy a keresztény jogrend szerint fiát, Istvánt válasszák meg fejedelemnek. István és Koppány ellentéte testvérháborúval fenyeget, holott az országnak és népének békére lenne szüksége. Véres összeütközésre kerül sor, amelyben István seregei győznek.
A rockopera már másról is szól. Történelmi léptékű, karizmatikus hősök igazságairól, és azok közötti választási lehetőségeikről. A választásról szól. Arról, hogy mindig van választás. Aztán, hogy a választás jó volt-e, azt majd az idő, nagy történelmi választásoknál, az utókor ítéli meg. De döntenünk nem nekünk, az utókornak kell a történelmi szereplők helyett, utólag nem kérdezhetjük komolyan, hogy: „Mi lett volna, ha…”, mert, ha nem az lett volna, ami van, lehet, hogy személy szerint mi sem lennénk, és nem is tehetnénk föl kérdéseket.
A rockopera már születésekor is – és azóta még inkább – túlnőtt önmagán. Több lett, mint színdarab, több lett mint, rockopera. A magyarság újabb kori, modern nemzeti jelképe lett. Szinte mindenkié, mint a zászló, a kokárda, a Himnusz, a címer és a Szent Korona, és talán leginkább éppen a korona, meg a korszerű zene, a korszerű dalszövegek, és megszületésének történelmi ideje, a rendszerváltás előszele miatt. Szinte senkinek sem a testvérháború, az idegen katonák behívása, felnégyelés jut eszébe róla, ahogy a franciák sem a guillotine-ra gondolnak a Marseillaise éneklése közben.
Az István, a király határon belül és túl közmegegyezéses nemzeti jelképévé vált a magyarságnak, aminek minden egyes előadása ünnep. Ezekre az ünnepekre vár mindenkit a Békéscsabai Jókai Színház, Zsuráfszky Zoltán hagyományos rendezésében.
közreműködnek:
a Balassi Néptánc Együttes: Bartyik Tímea, Benke Krisztián, Birkás Lilla, Boros Ádám, Botyánszki Szilvia, Csarnai Anita, Drimba Máté, Falusi Balázs, Frisnyicz Tünde, Gaál Petra, Husvét Dániel, Korom Gábor, Lehoczki Dóra, ifj. Mlinár Pál, Mlinár Péter, Mlinár Zsuzsa, Mlinár-Kőrösi Katalin, Szabó Petra, Szekerka Anita, Varga Emese, Vaszkó János, Vaszkóné Mochnács Renáta, Viczián László, Zahorán Adrienn
a Színitanház hallgatói: Balog Richárd szh./Drahota Albert szh., Farkas Sándor szh., Moravetz Orsi szh., Ormándy M. Keve szh., Pávai Éva szh., Szeverényi Balázs szh., Tóth György szh., Varga Bianka szh.,
valamint: Biró Gyula, Simai Szilárd, S. Albert Gábor, Szepsi Szilárd
Jelmez: Zikkurat
A rockopera már másról is szól. Történelmi léptékű, karizmatikus hősök igazságairól, és azok közötti választási lehetőségeikről. A választásról szól. Arról, hogy mindig van választás. Aztán, hogy a választás jó volt-e, azt majd az idő, nagy történelmi választásoknál, az utókor ítéli meg. De döntenünk nem nekünk, az utókornak kell a történelmi szereplők helyett, utólag nem kérdezhetjük komolyan, hogy: „Mi lett volna, ha…”, mert, ha nem az lett volna, ami van, lehet, hogy személy szerint mi sem lennénk, és nem is tehetnénk föl kérdéseket.
A rockopera már születésekor is – és azóta még inkább – túlnőtt önmagán. Több lett, mint színdarab, több lett mint, rockopera. A magyarság újabb kori, modern nemzeti jelképe lett. Szinte mindenkié, mint a zászló, a kokárda, a Himnusz, a címer és a Szent Korona, és talán leginkább éppen a korona, meg a korszerű zene, a korszerű dalszövegek, és megszületésének történelmi ideje, a rendszerváltás előszele miatt. Szinte senkinek sem a testvérháború, az idegen katonák behívása, felnégyelés jut eszébe róla, ahogy a franciák sem a guillotine-ra gondolnak a Marseillaise éneklése közben.
Az István, a király határon belül és túl közmegegyezéses nemzeti jelképévé vált a magyarságnak, aminek minden egyes előadása ünnep. Ezekre az ünnepekre vár mindenkit a Békéscsabai Jókai Színház, Zsuráfszky Zoltán hagyományos rendezésében.
közreműködnek:
a Balassi Néptánc Együttes: Bartyik Tímea, Benke Krisztián, Birkás Lilla, Boros Ádám, Botyánszki Szilvia, Csarnai Anita, Drimba Máté, Falusi Balázs, Frisnyicz Tünde, Gaál Petra, Husvét Dániel, Korom Gábor, Lehoczki Dóra, ifj. Mlinár Pál, Mlinár Péter, Mlinár Zsuzsa, Mlinár-Kőrösi Katalin, Szabó Petra, Szekerka Anita, Varga Emese, Vaszkó János, Vaszkóné Mochnács Renáta, Viczián László, Zahorán Adrienn
a Színitanház hallgatói: Balog Richárd szh./Drahota Albert szh., Farkas Sándor szh., Moravetz Orsi szh., Ormándy M. Keve szh., Pávai Éva szh., Szeverényi Balázs szh., Tóth György szh., Varga Bianka szh.,
valamint: Biró Gyula, Simai Szilárd, S. Albert Gábor, Szepsi Szilárd
Jelmez: Zikkurat
Ajánlatunk
Örkény István, a groteszk mestere, az Egyperces novellák szerzője, most egy egész estén át szórakoztat: adott egy kedves kiscsalád, és egy nagyhatalmú ember, aki befolyásolhatja a fiuk életét – mégis, mi az az értelmetlen feladat, amit meg ne tennének egy ekkora embernek…?
Emma és Tom életük hétvégéjére készülnek. Kivesznek egy házat egy eldugott faluban. A helyről az a hír járja, hogy aki ott eltölt egy éjszakát, transzcendens élményben lesz része, sorsfordító felismerésekre jut és olyan kérdésekre is válaszokat kap, amelyeket fel sem tett. A fiatal szerelmespárt behűtött pezsgő várja. Boldogan koccintanak a miniszabira, amikor kattannak a zárak. Se ki, se be. Se térerő, se net, se tévé. Ráadásul lecsap a vihar, vadul tépázza az ablakokat és az idegeket. És ha mindez nem lenne elég, még egy rejtélyes látogató is előbukkan a semmiből.
Jó belegondolni, hogy akit régen szerettünk, mára talán megtalálta számítását. Mégis, ha összetalálkozunk, váratlan érzések támadnak az emberre. Kyra London külvárosában él, évek óta alig gondol Tomra. Tom gazdag: vállalkozóként tucatnyi étterme, szállodája van világszerte. Kyrát is úgy ismerte meg, hogy alig huszonéves fiatalként a lány betért hozzájuk egy pincérnői hirdetésre, és bár Tomnak akkor felesége volt, egyből beleszeretett. Amikor Tom évek múltán meglátogatja Kyrát, a hideg kelet-londoni lakásban a találkozás mindkettőjük számára megmutatja, hogy mi történt volna velük: „Ha.” Ha együtt maradnak… Ha a dolgok máshogy alakulnak…
Ajánló
Claude Magnier legendás bohózatában Louis de Funès 13 év alatt több mint hatszázszor játszotta Barnier szerepét – amit filmen később…
Kippkopp, a gesztenyefiú tűvé teszi a rétet, hogy játszópajtást keressen magának. Ám hiába találkozik az erdő-mező állataival, senki sem ér…
„Nem fiatalok. Nem szépek. Nem hibátlanok. De ma este színpadra lépnek, és le sem engedjük őket, míg nem marad –…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
