Händel: MESSIÁS HWV 56
Händel 1741-ben mindössze huszonnégy nap alatt, augusztus 22. és szeptember 14. között komponálta legismertebb művét. A Messiás librettóját Charles Jennens (1700–1773) angol költő állította össze. Læs mere
Händel 1741-ben mindössze huszonnégy nap alatt, augusztus 22. és szeptember 14. között komponálta legismertebb művét. A Messiás librettóját Charles Jennens (1700–1773) angol költő állította össze. Læs mere
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Mandag, 12. December 2022 19:30
G. F. Händel: Messiás HWV 56
Közreműködők:
Jónás Krisztina, Ducza Nóra – szoprán
Bakos Kornélia – alt
Kéringer László – tenor
Jekl László – basszus
Kodály Kórus Debrecen
(karnagy: Kocsis-Holper Zoltán)
Savaria Barokk Zenekar
Vezényel: Németh Pál
Händel 1741-ben mindössze huszonnégy nap alatt, augusztus 22. és szeptember 14. között komponálta legismertebb művét. A Messiás librettóját Charles Jennens (1700–1773) angol költő állította össze. Devonshire hercegének, Írország kormányzójának meghívására Händel 1741 novemberében utazott Dublinba, és a Messiást 1742. április 13-án mutatta be egy újonnan megnyitott koncertteremben (Neal's Music Hall). A mű első alkalommal jótékonysági céllal szólalt meg. Burney a következőket írta róla: „E szent oratórium, ahogyan eleinte nevezték, mivelhogy szövege teljes egészében a Szentírásból származik, a közönségnél igen nagy tetszést aratott, ezért Händel a legtisztább jótékonyságtól indíttatva arra a dicséretes elhatározásra jutott, hogy a Messiást minden évben előadja az árvaház javára. S ez így is történt élete végéig…” Egy napjainkban közölt statisztika szerint a Messiás magasan a leggyakrabban elhangzó zenemű, hol korhű hangszereken, hol modern hangszerekkel, népesebb kórusokkal, vagy éppen Mozart átiratában. Bárhogy is, de a közönség számára mindig ünnep ezt a történetében és zeneiségében egyaránt szent oratóriumot hallani.
Az előadás a Savaria Barokk Zenekar és a Magyar Händel Társaság közös rendezésében valósul meg.
„Nem fiatalok. Nem szépek. Nem hibátlanok. De ma este színpadra lépnek, és le sem engedjük őket, míg nem marad – alul semmi!”
A Rippl-Rónai Művészeti Intézet harmadéves színész osztálya Csehov A három lány című darabján keresztül saját magáról kezd el beszélni: vágyakról, halogatásról és arról az ismerős érzésről, hogy „majd egyszer” minden jobb lesz. A Hamvai Kornél-féle fordítás friss, mai hangon szólal meg, Kelemen József rendezésében pedig a csehovi világ közel kerül a jelenhez. A történet három fiatal nő körül forog, akik egy vidéki városban élnek, és folyamatosan arról álmodnak, hogy visszajutnak Moszkvába – egy jobb, izgalmasabb élet reményében. Az előadás erősen épít a humorra és az öniróniára: a szereplők sokszor nevetségesek, miközben nagyon is pontosan rájuk ismerünk – és magunkra. A végére nem Moszkva kerül közelebb – hanem az a felismerés, hogy az élet nem kezdődik el magától.
Claude Magnier legendás bohózatában Louis de Funès 13 év alatt több mint hatszázszor játszotta Barnier szerepét – amit filmen később…
Sherlock Holmes megint szemben találja magát az ördögi Moriarty professzorral. Bohémia királyát egy nemzetközi kémkalandban valakik megzsarolják. Sherlock Holmesnak ezügyben…
Emma és Tom életük hétvégéjére készülnek. Kivesznek egy házat egy eldugott faluban. A helyről az a hír járja, hogy aki…
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.