Flashback – Egy kiállítás képei

László nagy feladatot kap a nagymamucikájától: eljött az idő, hogy végre találjon magának egy igazi, belevaló, tűzről pattant menyecskét. Ám ez feladat nem is olyan egyszerű, mint azt ő elsőre gondolta. Útközben találkozik Kapucni-ficni-fecni-pacni urasággal; egy nedves csukával… vagy egy kedves kutyával; egy cumisképű paradicsompofával és nem várt nehézségekbe ütközik. Ajánlom minden gyereknek és gyermeklelkű felnőttnek, aki szeret mulatni. Kemény Henrik Vitéz László történeteiből kiindulva, a hagyományokhoz hűen, de mégis új megközelítésben láthatják a híres, palacsintasütős, vörös sipkás kispajtást.

„Nem fiatalok. Nem szépek. Nem hibátlanok. De ma este színpadra lépnek, és le sem engedjük őket, míg nem marad – alul semmi!”

Ebben a romantikus-bűnös korban az egyik mulató, az Arizona sarkában egy titokzatos néni üldögél. Senki nem tudja az igazi nevét, se azt, hogy ki volt ő korábban, mielőtt befészkelte magát az egyik sarokba. Szívesen mesél annak, aki leül mellé – történeteiből pedig kibomlik az a hőskor, amikor a mutatványosoknak, színészeknek, énekesnőknek, táncosnőknek, kabaréhősöknek szóló tapsviharban alakult ki a máig világhíres pesti éjszakai élet. A színdarabot ráadásul az eredeti Arizona mulató falai között játsszuk. A falak pedig mindenre emlékeznek…