Egerek és emberek
John Steinbeck:
Egerek és emberek
színmű három felvonásban
John Steinbeck:
Egerek és emberek
színmű három felvonásban
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Lørdag, 18. April 2015 19:00
John Steinbeck Nobel-díjas amerikai regényíró 1937-ben írta meg az "Egerek és emberek" című kisregényét, amelyet később színpadra és filmre is adaptált. Sikere azóta is változatlan, a film újra és újra képernyőre kerül világszerte, színpadi megjelenése szinte mindig szívfacsaró siker, a kisregény a könyvtárak állandóan kint lévő darabja.
A játék két idénymunkás különös, összetett és tragikus kapcsolatáról szól. Az emberi kapcsolatok kiüresedését, a társadalmi szintű elmagányosodást a szerző szimbólumteremtő képessége emeli katartikus magaslatokra, gondolkodtat el színház és mozi nézőt, illetve olvasót egyaránt. Életünk problémái, kérdései mit sem változtak, s kívülről nézve nevetve-sírva egy kicsit talán mi is másként látjuk a világot, a barátságot, a szeretetet, mások elfogadását.
Fordította: Fazekas István
Színpadra alkalmazta: Fazekas István és Pataki András
Zene: Max Reger
Pataki András rendező az Egerek és emberekről
John Steinbeck Nobel-díjas amerikai regényíró 1937-ben írta meg az "Egerek és emberek" című kisregényét, amelyet később színpadra és filmre is adaptált. Sikere azóta is változatlan, a film újra és újra képernyőre kerül világszerte, színpadi megjelenése szinte mindig szívfacsaró siker, a kisregény a könyvtárak állandóan kint lévő darabja. Nézőink az ősz nagy drámáját Pataki András rendezésében láthatják november 28-án, a díszbemutatóra november 29-én kerül sor.
Salinas, ahol Steinbeck felnőtt, gyerekkora éveiben még csak egy kis városka volt, amilyet százával lehetett találni az „amerikai álom” földjén. Steinbeck nyaranta egy óriási farmon dolgozott, több száz vándormunkással egyetemben, ahol közelről tapasztalhatta meg a kaliforniai vándormunkás élet keménységét. A nyári iskolai szünetekben bejárta az egész Salinas völgyet: a környező mezőket, erdőket, farmokat; mindez később hátteréül szolgált legtöbb novellájának, regényének, így az Egerek és emberek című munkájának is.
A történet színhelye egy kaliforniai farm, a 30-as évek elején. Ide érkezik meg két nincstelen idénymunkás, a határozott George Milton és barátja, a szellemileg visszamaradott, ám bivalyerős Lennie Small. Mindketten sodródó, alig tengődő kisemberek, akik jobb életre vágynak, akárcsak a farm többi idénymunkása. Lennie-t és George-ot felfogadják, munkába állnak és keményen dolgoznak, hogy egy szép napon majd beteljesedhessék álmuk: egy saját farm, ahol végre a maguk urai lehetnek. Az álom akár meg is valósulhatna, mert a farm egyik munkása, a nyomorék, öreg Candy megtakarított pénzével társul a vállalkozásukhoz. A remények azonban hamarosan szétfoszlanak…
Az előadás készítésével bennünket az a szándék vezetett, hogy a nézőnek nem Lennie-t kell sajnálnia „együgyűsége” miatt, hanem sokkal inkább önmagára kell, hogy irányítsa a figyelmet Lennie sorsa. Mer-e még álmodni, vannak-e még vágyai? Mire képes, milyen energiákat tud megmozgatni önmagában a céljai elérése érdekében. Mennyire önazonos, hiteles személyiség a néző maga? Azt a kérdést is feszegetjük, amelyet szeretnénk, ha a néző is feltenne magának: hány őszinte barátunk van? A steinbecki világ igazi tragikuma az elszalasztott lehetőségekben rejlik, amelyek elmúlásával a szereplők csak hányódnak a világban, nincs ott a kezükben a saját sorsuk alakításának lehetősége. Sorsuk így végzetszerű, s ez a végzetszerűség hangolja komorrá, és teszi egyre feszítettebbé a történetet.
Életünk problémái, kérdései mit sem változtak, s kívülről nézve nevetve-sírva egy kicsit talán mi is másként látjuk a világot, a barátságot, a szeretetet, mások elfogadását.
Kippkopp, a gesztenyefiú tűvé teszi a rétet, hogy játszópajtást keressen magának. Ám hiába találkozik az erdő-mező állataival, senki sem ér rá játszani vele: mindenkinek fontosabb dolga van. Nemsokára a szél berepíti a rétre Tipptoppot, a gesztenyekislányt, aki éjszakai szállást keres magának. Ám sajnos nem tud segíteni neki senki, mert igazán nem tudja más, mire is van szüksége. Vagy talán mégis?
Ebben a romantikus-bűnös korban az egyik mulató, az Arizona sarkában egy titokzatos néni üldögél. Senki nem tudja az igazi nevét, se azt, hogy ki volt ő korábban, mielőtt befészkelte magát az egyik sarokba. Szívesen mesél annak, aki leül mellé – történeteiből pedig kibomlik az a hőskor, amikor a mutatványosoknak, színészeknek, énekesnőknek, táncosnőknek, kabaréhősöknek szóló tapsviharban alakult ki a máig világhíres pesti éjszakai élet. A színdarabot ráadásul az eredeti Arizona mulató falai között játsszuk. A falak pedig mindenre emlékeznek…
Emma és Tom életük hétvégéjére készülnek. Kivesznek egy házat egy eldugott faluban. A helyről az a hír járja, hogy aki ott eltölt egy éjszakát, transzcendens élményben lesz része, sorsfordító felismerésekre jut és olyan kérdésekre is válaszokat kap, amelyeket fel sem tett. A fiatal szerelmespárt behűtött pezsgő várja. Boldogan koccintanak a miniszabira, amikor kattannak a zárak. Se ki, se be. Se térerő, se net, se tévé. Ráadásul lecsap a vihar, vadul tépázza az ablakokat és az idegeket. És ha mindez nem lenne elég, még egy rejtélyes látogató is előbukkan a semmiből.
Sherlock Holmes megint szemben találja magát az ördögi Moriarty professzorral. Bohémia királyát egy nemzetközi kémkalandban valakik megzsarolják. Sherlock Holmesnak ezügyben…
„Nem fiatalok. Nem szépek. Nem hibátlanok. De ma este színpadra lépnek, és le sem engedjük őket, míg nem marad –…
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.