Bernarda Alba háza
orca Bernarda Alba háza című művének januári színpadra állításával a drámairodalom egyik gyöngyszemét mutatja be a teátrum Béres László rendezésében, flamenco zenével és tánccal. több
orca Bernarda Alba háza című művének januári színpadra állításával a drámairodalom egyik gyöngyszemét mutatja be a teátrum Béres László rendezésében, flamenco zenével és tánccal. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2015. február 20. péntek, 19:00
Federico García Lorca nem sokkal halála előtt fejezte be az élete egyik főművének tartott sötét, költői drámát. A történet Andalúziában, egy kis faluban játszódik, ahol Bernarda Alba a külvilágtól elzárkózva él öt lányával. Az apa halála után nyolc éves gyász vár rájuk, pedig a "lányok még innen vannak az életen". A mű a szabadságvágyról, bezártságról, féltékenységről és gyűlöletről szól, miközben a darab atmoszférája egyre feszültebbé válik. A Békéscsabai Jókai Színház flamenco zenével és tánccal viszi színre a művet.
Fekete Péter, a színház igazgatója a darab olvasópróbája előtt az MTI-nek elmondta: fontosnak tartotta, hogy már a próbaidőszak előtt két hónappal elkezdődjön egyfajta műhelymunka, hogy a társulat minél inkább át tudja érezni a flamenco életérzést.
Béres László rendező arról beszélt, hogy nem akarta realista megközelítésben feldolgozni a darabot, ráadásul szerinte Lorca kiváló zeneszerző és festő is volt. Hozzátette: a szöveg, a zene, a látvány, a tánc és a zene alkot egységet a darabban.
A koreográfus Bajnay Beáta flamenco táncos lesz, aki szerint "a flamenco életérzés jól tudja Lorca fajsúlyos drámáját közvetíteni". Elmondta: bár a flamenco kifejezetten nehéz műfajnak számít, szerinte a tánc 80 százaléka érzés és csak 20 százaléka technika. Szavai szerint a színészek jól átérzik a flamenco lényegét, ezért biztosra veszi, hogy elegendő lesz a felkészülésre rendelkezésre álló idő. A művész 2001-ben a MU Színházban már eltáncolta egyszer ebben a stílusban a darabot. Ezzel kapcsolatban az MTI kérdésére kifejtette: azóta sokat fejlődött, tanult, szinte minden évben eltöltött egy hónapot Andalúziában, ráadásul az akkori darab csak táncos volt, a mostaniban pedig szöveg is lesz, ezért egészen más eszközökkel dolgozik.
A díszlettervező a Kossuth-díjas Székely László az olvasópróba előtt úgy fogalmazott: egy "halálkatlant" kell ábrázolnia, amelyet egy bezártságérzetet keltő szoba jelenít majd meg a színen.
A főbb szerepekben Kovács Edit, Kara Tünde, Nagy Erika, Vadász Gábor, Liszi Melinda, Komárom Anett, Fehér Tímea és Tarsoly Melinda lesznek láthatók.
Az előadás koreográfusa Bajnay Beáta táncos, rendező- koreográfus, aki több mint tizenöt éve foglalkozik flamenco-tánccal, elkötelezett hazai művelője és közvetítője a műfajnak. Kísérletező típus, szívesen keveri a régit az újjal.
Poirot nyomozó kényelmes hazaútra vágyik a legendás, káprázatos Orient Expresszen. Csakhogy az előkelő útitársak között akad valaki, aki nagyon gyanús. Annyira gyanús, hogy bele is hal. A gyilkos pedig közöttünk van, hölgyeim és uraim… és nem is biztos, hogy egyetlen áldozattal beéri.
Emma és Tom életük hétvégéjére készülnek. Kivesznek egy házat egy eldugott faluban. A helyről az a hír járja, hogy aki ott eltölt egy éjszakát, transzcendens élményben lesz része, sorsfordító felismerésekre jut és olyan kérdésekre is válaszokat kap, amelyeket fel sem tett. A fiatal szerelmespárt behűtött pezsgő várja. Boldogan koccintanak a miniszabira, amikor kattannak a zárak. Se ki, se be. Se térerő, se net, se tévé. Ráadásul lecsap a vihar, vadul tépázza az ablakokat és az idegeket. És ha mindez nem lenne elég, még egy rejtélyes látogató is előbukkan a semmiből.
A Rippl-Rónai Művészeti Intézet harmadéves színész osztálya Csehov A három lány című darabján keresztül saját magáról kezd el beszélni: vágyakról, halogatásról és arról az ismerős érzésről, hogy „majd egyszer” minden jobb lesz. A Hamvai Kornél-féle fordítás friss, mai hangon szólal meg, Kelemen József rendezésében pedig a csehovi világ közel kerül a jelenhez. A történet három fiatal nő körül forog, akik egy vidéki városban élnek, és folyamatosan arról álmodnak, hogy visszajutnak Moszkvába – egy jobb, izgalmasabb élet reményében. Az előadás erősen épít a humorra és az öniróniára: a szereplők sokszor nevetségesek, miközben nagyon is pontosan rájuk ismerünk – és magunkra. A végére nem Moszkva kerül közelebb – hanem az a felismerés, hogy az élet nem kezdődik el magától.
Freud 1939-ben, élete vége felé Angliában él, halálos betegséggel küzd, és egyetlen vágya, hogy az életművét méltó módon hagyja az…
Egy békebeli fürdő egy békebeli városban. Mindenki üdül, kikapcsolódik, és rajongva ünnepli őfelsége születésnapját. Egy fiatal özvegy és egy délceg…
Az angol kormánypárt egyik képviselője az ellenzék egyik bombázójával csalja a feleségét, és valószínűleg nem is lenne ebből probléma, ha…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!