Az Igric

 SZEREPLŐK
Apró Anna
Gecse Noémi
Olasz Etelka
Berényi Dávid
Válóczy Elek

 TÁNCOSOK, KOREOGRÁFUS
Sándor Tímea 
Soós Viktória

 ZENEI KÖZREMŰKÖDŐK/ZENESZERZŐ
Apró Anna (kobzos)
Buda Ádám (kobzos)

 LÁTVÁNYTERVEZŐ
Velich Dóra Teo 

 FORGATÓKÖNYVÍRÓ
Weiner Sennyey Tibor
Halmy György 

 SZAKÉRTŐK
dr. Szörényi László irodalomtörténész 
Rossa László Zeneszerző

 RENDEZŐ
Halmy György

A KÖLTÉSZET RÍTUSA - A RÍTUS KÖLTÉSZETE 

A Medve Színpad által képviselt egyedi, kísérleti színházi műfaj leginkább a misztériumjátékok és ősképek világát idézi. Drámai elképzelések a láthatatlan és látható világról mozgással, tánccal, az előadásokhoz komponált, élő zenével.

A színpadon hitek, érzések, szerelmek, csalódások, beteljesülések elevenednek meg, a Szerelem és Szellem rítusa. A Szerelem, mint öröm és bánat, mint élet és halál.

A Szellem, mint az igazság, mint az út, mint az Egész lehetőségének felmutatása - az elmúlt 8 évben Ady Endre, Márai Sándor, Radnóti  Miklós – ezúttal ARANY JÁNOS művei alapján.

AZ IGRIC című előadás alapja Oláh Miklós Hungária és Attila című művei, mint Arany János hun trilógiájának forrásai, Szörényi László "De mi híja látszik a mélylő tengernek"- Arany János születésének 200. évfordulója elé, valamint Szilágyi Márton „van ott sokféle faj” című tanulmánya.

A költőt egész életében foglalkoztatta a naiv magyar eposz rekonstrukciójának gondolata. Az eposz kora, a vezérek kora, a Honfoglalás utáni, tehát a Szent Istváni fordulat előtti kor érdekelte legjobban Arany Jánost, mert ebben tudta leginkább elképzelni azokat a homéroszi, népeposzi ideáit, melyekre először csak félve mer utalni, hiszen talán még Petőfi is kymérának tartotta volna ezt az elképzelést.

Az őskor esetünkben a hun világbirodalom tündöklése és bukása, tulajdonképpen allegórikus interpretációja is lehet a Mátyásban felragyogó, majd Mohácsnál elpusztuló régi Magyarországnak. Arany számára az ő rövid, Petőfivel együtt táplált, reményekkel gazdag aranykora, Magyarország reformkorával együtt ért véres véget a világosi fegyverletétel előtt és rá következő idegen zsarnokságban.

Arany hitt abban, hogy a példázat másik fele is lefordítható, a jövő reménységévé alakítható. Ahogyan Csaba utódaiban megmaradt Attila vére, s egy idő után képes volt, hogy visszafoglalja az országot, így arra is lehet remény, hogy végetér az elnyomatás kora.

Előadásunk középppontjában Arany János ez irányú küldetése áll, személye, munkássága, kapcsolata Petőfivel, a naiv eposz megírásának előkészületei, az Oláh Miklós féle hun trilógia tanulmányozása. Mindez jó színházi lehetőség, izgalmas témát biztosít, de előadásunk ennél többet ígér. Egy titok, egy rejtvény megfejtését.

Az Arany által vizsgált korban, az Arad-megyei Simándon, vagy Simánd környékén olyan különös emberek éltek, akik mind vakok és nyomorékok voltak, de nem születésüktől fogva, hanem saját jószüleik szúrták ki legalább az egyik szemüket, valamint kitörték zsenge lábaikat, hogy ne kelljen adót fizetniük, hanem ehelyett járhassák az országot, és abból élhessenek, hogy énekes koldúsként szolgálják a nagyérdeműt, továbbadva az ősi tudást. E közösség nem valami rabló, gyülevész bagázs volt, hanem egy közköltészeti vigília, énekmondó falu, amely egymás között – nyilván nem ok nélkül – saját maguk számára kifejlesztett tolvajnyelvet használt. Ők az augsburgi csata után életben maradt és megnyomorított,  koldulásból élő gyászmagyarok, regősök, vagy igricek.

Rájuk figyelt fel Arany, akinek a huneposz észlelése közben szüksége volt költőkre, énekmondókra, vagyis a hősmondákat elregélő dalnokokra. Kevesen tudják, hogy a nagy, ősi epikus műre egész életében készülő, azt végül is nem megvalósító Arany magát a simándi igricektől eredeztette.

Az előadásban ezt a történetet játsszuk, táncoljuk, énekeljük el.

Fontos szerepet kap, Arany és a faluban élők viszonya, a dalnokok Aranyra gyakorolt hatása, aki gyászmagyarnak, sámánnak hívta magát is.  E történeten keresztül ismerjük meg Arany János egyéni sorsdrámáját és igrici-bohóci kettős énjét.

A magyar  dalos-igricnek feltámasztására teszünk tehát kísérletet - nem szokványos módon, újszerű formában.  Az elsősorban Arany, kisebb részben Ady, Petőfi megzenésített, elregélt vagy elmondott verseit a forgatókönyv prózai szövegei, valamint zenés, táncos részek fűzik össze egységes keretbe.

Így áll össze a többműfajú előadás, melyet két erdélyi turné és egy budapesti bemutató alkalmával láthat majd a közönség az alábbi állomásokon:

2018. március 18. Szinérváralja

2018. március 20. Avasújváros

2018. március 21. Koltó

2018.  március 22. Nagybánya

2018. április 6. Budapest

2018. április 9. Szilágycseh

2018. április 10. Nagykároly

2018. április 11. Nagyszalonta

2018. április 12. Érmihályfalva