8
Álomevők
Álomevők
Mozgásszínház
Korosztály: 9-99
Soltis Lajos Színház
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Środa, 9 Maja 2012 16:30
A darab tartalma:
Ami személyes, és ami szent Ölbei Lívia írása az Ellenfényben Egyetlen sűrű és végtelen, könnyű és nehéz, boldog és szomorú, kerek és fénylő pillanat az Álomevők. Mint az alma: gurul, megállíthatatlanul. Nem könnyű fölfejteni, hogy hányféle személyes történetnek, apró eseménynek, hányféle mozdulatnak és elszánásnak kellett összetalálkoznia az odaadó és megfeszített munkában - mint valami gyújtólencsében -, hogy ez a különlegesen szép előadás megszülethessen.
(...)
Az üres játéktérben nincs más, csak - a bal hátsó sarokban - az a bizonyos ódon, csehovi szekrény: emlékekkel, tapasztalatokkal és lehetőségekkel telegyömöszölve. Az alapszituáció öröktől fogva ismerős - és lényegénél fogva, archetipikusan színházi: a kislány áll a szekrény előtt, és édesanyja ruháit próbálgatva próbálgatja leendő, lehetséges szerepeit. Ezt a próbafolyamatot bontja ki, viszi végig kristálytisztán az előadás, amely hangulatában - menyasszony-vőlegény jelmezei és összességében azt a sírva is nevető, nevetve is síró balkáni hatást keltő zenéi által - talán Kárpáti Péter A negyedik kapu című klezmerjátékának világát idézi. Ez is, az is - élni tanít. (És halni.)
Az Álomevők csupa test, csupa lélek, csupa gondolat; csupa humor, és csupa líra. Az álom: maga a testetlen képzelet. Az evés: maga a kézzel fogható valóság. A kettő között támadó feszültség hozza mozgásba és gurítja, gördíti tovább - mint a fényes-piros-csábító piros almát - az előadást. Sőt: a tudás - a vonzások és választások - guruló almája maga az előadás is: kerek, édes, fényes. Közben a színpad fölött Jurij Lotman szelleme suhan át: a linearitás és körforgás - mint a történetépítés két, Lotman által leírt alaptípusa - egysége és különbözősége ritkán érzékelhető olyan pontosan és szépen, mint Deák Varga Rita rendezésében. A megállíthatatlan körforgásban megnyilvánuló törvény az, hogy a kislány férjhez menésről álmodik. Hosszú fátyla - egyszerre habkönnyű és ólomnehéz - mintha mutatná a számára öröktől fogva kijelölt utat. A törvény az, hogy születünk, élünk, meghalunk. (És így, tovább. És megint elölről.) A lineáris történet az, ahogyan végigcsináljuk. Én, te, ő: ki így, ki másképpen. Az Álomevők a nagy körforgás sodrásában fölmutatja a lehetséges variációkat. Menyasszonyok és vőlegények sorjáznak előttünk: mind egyformák (szépek); és mind mások mégis. A szereplők játéka, mindenkié külön-külön finom és árnyalatgazdag, széles érzelmi skálán mozognak a dacos durvaságtól és szenvedélytől és leheletfinom érintésekben és tekintetekben megnyilvánuló gyöngédségig.
„Számomra nem a személyisége (ti. az emberé), nem is a benne megjelenő személyiség az, ami szent. Hanem ő maga. Teljes egészében. (...) Az, ami szent, távolról se a személyünk, hanem épp az, ami emberi lényünkben személytelen. (...) A tudományban az igazság szent. A művészetben a szépség", állítja Simone Weil Ami személyes, és ami szent című írásában (Pilinszky János fordítása). Az Álomevők az ember és a szépség szentségét mutatja föl; személyesen. És amikor a végén tényleg ehetünk az almából (a játékosok megkínálják a nézőket), akkor váratlanul történik még valami. Sírásféle indul el valahonnan nagyon mélyről: forrása a személytelen - forrósága és intimitása nagyon személyes.
Ami személyes, és ami szent Ölbei Lívia írása az Ellenfényben Egyetlen sűrű és végtelen, könnyű és nehéz, boldog és szomorú, kerek és fénylő pillanat az Álomevők. Mint az alma: gurul, megállíthatatlanul. Nem könnyű fölfejteni, hogy hányféle személyes történetnek, apró eseménynek, hányféle mozdulatnak és elszánásnak kellett összetalálkoznia az odaadó és megfeszített munkában - mint valami gyújtólencsében -, hogy ez a különlegesen szép előadás megszülethessen.
(...)
Az üres játéktérben nincs más, csak - a bal hátsó sarokban - az a bizonyos ódon, csehovi szekrény: emlékekkel, tapasztalatokkal és lehetőségekkel telegyömöszölve. Az alapszituáció öröktől fogva ismerős - és lényegénél fogva, archetipikusan színházi: a kislány áll a szekrény előtt, és édesanyja ruháit próbálgatva próbálgatja leendő, lehetséges szerepeit. Ezt a próbafolyamatot bontja ki, viszi végig kristálytisztán az előadás, amely hangulatában - menyasszony-vőlegény jelmezei és összességében azt a sírva is nevető, nevetve is síró balkáni hatást keltő zenéi által - talán Kárpáti Péter A negyedik kapu című klezmerjátékának világát idézi. Ez is, az is - élni tanít. (És halni.)
Az Álomevők csupa test, csupa lélek, csupa gondolat; csupa humor, és csupa líra. Az álom: maga a testetlen képzelet. Az evés: maga a kézzel fogható valóság. A kettő között támadó feszültség hozza mozgásba és gurítja, gördíti tovább - mint a fényes-piros-csábító piros almát - az előadást. Sőt: a tudás - a vonzások és választások - guruló almája maga az előadás is: kerek, édes, fényes. Közben a színpad fölött Jurij Lotman szelleme suhan át: a linearitás és körforgás - mint a történetépítés két, Lotman által leírt alaptípusa - egysége és különbözősége ritkán érzékelhető olyan pontosan és szépen, mint Deák Varga Rita rendezésében. A megállíthatatlan körforgásban megnyilvánuló törvény az, hogy a kislány férjhez menésről álmodik. Hosszú fátyla - egyszerre habkönnyű és ólomnehéz - mintha mutatná a számára öröktől fogva kijelölt utat. A törvény az, hogy születünk, élünk, meghalunk. (És így, tovább. És megint elölről.) A lineáris történet az, ahogyan végigcsináljuk. Én, te, ő: ki így, ki másképpen. Az Álomevők a nagy körforgás sodrásában fölmutatja a lehetséges variációkat. Menyasszonyok és vőlegények sorjáznak előttünk: mind egyformák (szépek); és mind mások mégis. A szereplők játéka, mindenkié külön-külön finom és árnyalatgazdag, széles érzelmi skálán mozognak a dacos durvaságtól és szenvedélytől és leheletfinom érintésekben és tekintetekben megnyilvánuló gyöngédségig.
„Számomra nem a személyisége (ti. az emberé), nem is a benne megjelenő személyiség az, ami szent. Hanem ő maga. Teljes egészében. (...) Az, ami szent, távolról se a személyünk, hanem épp az, ami emberi lényünkben személytelen. (...) A tudományban az igazság szent. A művészetben a szépség", állítja Simone Weil Ami személyes, és ami szent című írásában (Pilinszky János fordítása). Az Álomevők az ember és a szépség szentségét mutatja föl; személyesen. És amikor a végén tényleg ehetünk az almából (a játékosok megkínálják a nézőket), akkor váratlanul történik még valami. Sírásféle indul el valahonnan nagyon mélyről: forrása a személytelen - forrósága és intimitása nagyon személyes.
Nasza oferta
Az angol kormánypárt egyik képviselője az ellenzék egyik bombázójával csalja a feleségét, és valószínűleg nem is lenne ebből probléma, ha a hotelszoba ablakában nem találnának meg a randevú éjszakáján egy oda nem illő, férfi hullát… A képviselő a mindig ideges, de nagyon hatékony személyi asszisztensével próbálja megoldatni a helyzetet, de egy hulla mégiscsak egy hulla: a dolog elsimítása legalábbis időveszteséggel és további bonyodalmakkal jár – feltűnik a szerető férje, a képviselő felesége – és a hotel igazgatója sem segít túl sokat, ráadásul egy adott ponton még a hulla is táncra perdül...
Emma és Tom életük hétvégéjére készülnek. Kivesznek egy házat egy eldugott faluban. A helyről az a hír járja, hogy aki ott eltölt egy éjszakát, transzcendens élményben lesz része, sorsfordító felismerésekre jut és olyan kérdésekre is válaszokat kap, amelyeket fel sem tett. A fiatal szerelmespárt behűtött pezsgő várja. Boldogan koccintanak a miniszabira, amikor kattannak a zárak. Se ki, se be. Se térerő, se net, se tévé. Ráadásul lecsap a vihar, vadul tépázza az ablakokat és az idegeket. És ha mindez nem lenne elég, még egy rejtélyes látogató is előbukkan a semmiből.
Rolly és Stevie, apa és fia, mintegy családi vállalkozásként dolgoznak a nagymenő, férfiakat könnyedén maga mögé utasító, egyedi stílusú Shirley keze alá. Egy éppen aktuális, nagyszabású, három (plusz egy) részből álló tervük megvalósítása közben ismerik meg az elragadó Phillie-t, a munkáját és a szabályokat komolyan tisztelő recepcióst, akivel valamennyien nagyon gyorsan megtalálják a közös hangot. Ebbe a már-már összeszokott társaságba csöppen az előkelő nevelést kapott fiatal, ambiciózus Amanda, édesapja szeme fénye, egy mindent elsöprő tervvel, mely több lehetséges módon is végződhet, attól függően, ki mennyit vállal a kínálkozó lehetőségek közül.
Proponujemy również
Sharky alkoholizmusa és kötekedő viselkedése miatt elveszítette sofőri állását. Karácsonykor hazatér a Dublin külvárosi, lepukkant házukba, hogy gondját viselje bátyjának,…
mesejáték gyerekeknek Összpróba és Kultkikötő Produkció
Uwaga! Czas sesji koszyka wkrótce wygaśnie!
pozostało czasu:
00:00
pozycji w koszyku
suma:
Czas sesji upłynął. Aby dokonać zakupu biletów należy je ponownie dodać do koszyka.
