Zelei Miklós: Zoltán újratemetve
Zelei Miklós: Zoltán újratemetve
történelmi tragigroteszk
A Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház előadása.
(esőnap: aug. 6.)
Zelei Miklós: Zoltán újratemetve
történelmi tragigroteszk
A Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház előadása.
(esőnap: aug. 6.)
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2014. augusztus 5. kedd, 20:30
A kárpátaljai Zoltánovics Zoltánnak az volt a végakarata, hogy a határ túloldalán, néhai menyasszonya, Kaposi Júlia mellé temessék el. A lány egykor abba halt bele, hogy Zoltánt elhurcolták a Gulagra. Zoltán temetését azonban a hatóságok nem engedélyezték odaát, a határőrség föltartóztatta a halottat, és végül a helyőrség udvarán temették el. A rendszerváltás után családja kihantoltatta, és megpróbálta ismét teljesíteni a végakaratát, azonban ez a próbálkozás is meghiúsult. A történettel akár egy napilap hátsó oldalán, a színes hírek között is lehetne találkozni.
Zelei Miklós a határral kettészakított közösségek tagjainak abszurd, szürreális sorsával újságíróként került kapcsolatba 1994-től, amikor A kettézárt falu címmel 2000-ben megjelent dokumentumregényéhez gyűjtött anyagot, a ma Ukrajnához tartozó Kisszelmenc és a Szlovákia területén lévő Nagyszelmenc történetét kutatva. Munkája közben helyi polgári jogi kezdeményezés indult a falu főutcáját kettéválasztó vasfüggöny lebontása és egy átkelőhely megnyitása érdekében. Zelei Miklós a kezdeményezés mellé állt, és 2004. április 26-án az Amerikai Egyesült Államok kongresszusának emberi jogi frakciója is meghallgatást tartott Washingtonban Szelmenc ügyében. A két magyar polgármester, Kiszelmenc és Nagyszelmenc vezetője mellett Zelei Miklóst is meghallgatta a grémium, később a magyar országgyűlés külügyi bizottsága. A gyalogosok és biciklisek előtt reggel nyolctól este nyolcig nyitva tartó határátkelőhely 2005. december 23-án nyílt meg. A Zoltán újratemetve című „tragigroteszkről” pedig azt mondja, közel húsz év kutatás tapasztalataiból merít.
Ebben a romantikus-bűnös korban az egyik mulató, az Arizona sarkában egy titokzatos néni üldögél. Senki nem tudja az igazi nevét, se azt, hogy ki volt ő korábban, mielőtt befészkelte magát az egyik sarokba. Szívesen mesél annak, aki leül mellé – történeteiből pedig kibomlik az a hőskor, amikor a mutatványosoknak, színészeknek, énekesnőknek, táncosnőknek, kabaréhősöknek szóló tapsviharban alakult ki a máig világhíres pesti éjszakai élet. A színdarabot ráadásul az eredeti Arizona mulató falai között játsszuk. A falak pedig mindenre emlékeznek…
Claude Magnier legendás bohózatában Louis de Funès 13 év alatt több mint hatszázszor játszotta Barnier szerepét – amit filmen később Sylvester Stallone tett ismertté az egész világon.
Kippkoppot és Tipptoppot, a két huncut gesztenyefigurát bizonyára senkinek sem kell bemutatni - Marék Veronika szeretnivaló karaktereivel egy egész generáció nőtt fel, a gesztenyefiúcska és a gesztenyelány pedig ezúttal Jeli Viktória történetében tér vissza a gyermekközönség elé, hogy játszani invitálják mind egymást, mind a legkisebb nézőket.
Fredrik Backman világsikerű regénye és a népszerű film után a történet most először látható magyar színpadon. Az Arizona Stúdió intim…
Minden normális, modern férfinak három menyasszony az ideális, csak légiutas-kísérők legyenek, és menetrend szerint elkerüljék egymást.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!