William Shakespeare: III. Richárd
William Shakespeare: III. Richárd
a Maladype Színház előadása
Fordította: Szigligeti Ede
William Shakespeare: III. Richárd
a Maladype Színház előadása
Fordította: Szigligeti Ede
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2017. május 28. vasárnap, 19:00
Az alkotók ajánlója az előadásról:
Panel jut eszünkbe a darabról – III. Richárd - a diktátor. Élethalál ura. Despota. Abszolút önkényúr. Zsarnok. És soha nem az: mért lehet zsarnok, önkényúr, despota, élethalál ura, diktátor? Hogy válhat azzá? Ő ilyen meg ilyen, azért. Feltámad benne a vágy, fel akar kerülni a csúcsra. De az nagyon kevés lenne, hogy ő így dönt, és ezt akarja. Kellenek hozzá a többiek, akik ezt elősegítik. Nagyon aládolgoznak. Nem akkora formátumú emberek, mint Richárd, nem akkora ambícióval, de a maguk területén megtesznek mindent. Ők aládolgoznak, ő meg majd képviseli az érdekeiket. Valamit kapnak cserébe, ezt remélik. Mindegy, hogy anyagi előny, vagy hatalmi pozíció.
Azért lehet őket felhasználni mindenfélére, mert nagyon is bennük van a maguk területén, hogy ugyanolyan gazemberségeket kövessenek el, és még nincsenek is ennek feltétlenül tudatában. Csak az világítja meg az eszüket, amikor elvesztik az eszüket, meg az életüket. Nem úgy, mint Richárd, aki egy percig nem gondolja, hogy amit csinál, az rendben van Isten és ember törvénye szerint. A Richárddal szemben felsorakozók úgy vélik, joguk van erkölcsileg felháborodni, de amikor ők voltak kivételezett helyzetben, akkor ugyanúgy eltaposták, megölték, megölették a másikat. Indokuk: csak úgy tudják megvédeni az érdekeiket, ha elteszik láb alól a másikat, mert annak az az érdeke, hogy őt tegye el láb alól. Nagyon kézenfekvő, mindennapos érvrendszer. Látjuk a csupasz érdekeket. Attól válik közüggyé, hogy mégiscsak nagyobb a felelősség, hogy nem egy lakásról van szó, hanem egy országról, ahol emberek élnek. Akik félnek, és akiket a félelem mozgat. Sunyítanak. Sunnyognak. Tele rossz tapasztalattal, ami szintén indok a nem cselekvésre. Mi ezzel tudunk azonosulni. Azt gondoljuk, hogy velünk nem történhet meg. Ne gondoljuk! Emberi viselkedésformákat látunk, amiből magunk számára is levonhatunk valami tanulságot, még ha nem követjük is, helytelen módon.
A III. Richárd története a Rózsák Háborújának utolsó állomása. A York-ház győzelmével békekorszak ígérkezik. IV. Edward király kisebbik öccse, Richárd unatkozik. A háborúban kitűnt bátorságával, vakmerőségével, de békében torz külsejével – születési rendellenesség – nem lát megfelelő terepet képességeinek. Úgy dönt, újra harcba száll, ha nem is nyíltan, ezúttal a saját családjával. Célja a trón megszerzése. Aki útjában áll, azt eltakaríttatja. Elég jól ismeri az embereket, az emberi természetet, kedvére játszik velük. De amikor megszerzi a hatalmat, elveszti játékosságát. Félteni kezdi a hatalmát. Az ezután elrendelt gyilkosságok mindenkinek megakadnak a torkán. Neki is. Egyetlen igazi ellenfele van – a saját lelkiismerete. Az gyengíti meg. Azért tudja legyőzni az új trónigénylő. bármennyire csábít is az analógia, hogy Richárdot a közelmúlt vagy akár a jelen diktátoraival azonosítsuk, mégiscsak van egy döntő különbség: hogy ő tudatában van az erkölcsi világrendnek. Tudatosan választja a rosszat. Nem gondolja, és nem hazudja jónak.”
Rendező: Zsótér Sándor
Egy amerikai kisvárosban élő egyetemista társaság minden hétvégén vacsorát ad, ahol egy-egy meghívott vendéggel vitaestet tartanak a világ megjavításának lehetőségeiről. Egy alkalommal az aktuálisan kiszemelt vendég helyett váratlanul más érkezik a házhoz, de ők gyanútlanul beengedik az idegent. A békés, világjobbító szándékkal rendezett vacsora hamarosan gyilkos fordulatot vesz, az események láncolata pedig olyan lavinát indít útjára, ami elképesztő méreteket ölt…
Brindsley és Carol fiatal pár. A férfi feltörekvő szobrász, és menyasszonyával kölcsönvettek pár elegáns bútordarabot és műtárgyat a szomszédban lakó Harold Gorringe-től, hogy lenyűgözzék Carol vendégségbe érkező apját, Melkett ezredest, illetve egy gazdag műgyűjtőt, Lembergert. Azonban váratlanul elmegy az áram, így teljes sötétségben kell fogadni és megnyerni az illusztris vendégeket. Mindeközben beállít a sötéttől rettegő felsőszomszéd, Miss Furnival, felbukkan Brindsley korábbi szeretője, Clea, ráadásul Harold Gorringe, a szomszéd is idő előtt állít haza…
Az angol kormánypárt egyik képviselője az ellenzék egyik bombázójával csalja a feleségét, és valószínűleg nem is lenne ebből probléma, ha a hotelszoba ablakában nem találnának meg a randevú éjszakáján egy oda nem illő, férfi hullát… A képviselő a mindig ideges, de nagyon hatékony személyi asszisztensével próbálja megoldatni a helyzetet, de egy hulla mégiscsak egy hulla: a dolog elsimítása legalábbis időveszteséggel és további bonyodalmakkal jár – feltűnik a szerető férje, a képviselő felesége – és a hotel igazgatója sem segít túl sokat, ráadásul egy adott ponton még a hulla is táncra perdül...
Sherlock Holmes megint szemben találja magát az ördögi Moriarty professzorral. Bohémia királyát egy nemzetközi kémkalandban valakik megzsarolják. Sherlock Holmesnak ezügyben…
Ebben a romantikus-bűnös korban az egyik mulató, az Arizona sarkában egy titokzatos néni üldögél. Senki nem tudja az igazi nevét,…
A vendégek: befutott, sármos, negyvenes férfiak. A házigazda: Lady Rosemary, akibe egyetemistaként reménytelenül szerelmesek voltak. De feltámad a remény most,…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!