Vérnász
Drámai balladát, balladás tragédiát állít színpadra Horváth Csaba a Vörösmarty Színházban.
Drámai balladát, balladás tragédiát állít színpadra Horváth Csaba a Vörösmarty Színházban.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2015. május 7. csütörtök, 19:00
A Vérnász drámai ballada, balladás tragédia. A drámában különösen korlátozott a nők élete, a házasság „egy férfi, néhány gyerek, s egy vastag fal közted, s a többi ember közt”. A vezérmotívum a halál és az a titokzatosság, ami az életet és a halált, a férfi és a nő kapcsolatát átjárja. A titokzatosság mögött a teljesen ki nem ismerhető végzet áll, s emiatt az ember nem tehet mást, mint hogy követi a végzetet, „a vér útját”, akkor is, ha az egy nő, s akkor is, ha egy vetélytárs férfi képében jelenik meg. Akkor is, ha a nász itatódik át vérrel, s teszi jövőtlenné a túlélők sorsát.
A spanyol duende szó pajkos koboldot, manót jelent, ám García Lorca összetettebb jelentést tulajdonít neki. „...a duende erő, nem pedig cselekvés; harc, és nem gondolkodás. Egyszer egy öreg gitárművésztől ezt hallottam: A duende nem a torokban van; a duende belülről jön föl, a talpból. Nem képességről van hát szó, hanem valóságos élő stílusról, egyszóval vérről; valami nagyon öreg kultúráról és pillanatnyi alkotásról” – írja Federico Garcia Lorca: A „duende” – Játék és elméletben. E motívum mentén kívánja Horváth Csaba rendező-koreográfus színpadra állítani a Vérnászt.
„Ebben a tanulmányban García Lorca kifejti azt az előadói és alkotói lényegiséget, amely az ő andalúz gyökereit jellemzi, és amely egész életét és költészetét meghatározza. Legfőképpen a duende izgat, ez a különös életérzés és művészi átlényegülés, amelyben nem a forma a legdominánsabb, hanem a forma mögöttese, esszenciája: a gyökérből fakadó szélsőséges érzelmi állapot. Ez a súlyos és meghatározhatatlan jelenlét szüli a Vérnászt mint drámát, és jellemzi a szereplőket. Zavarba ejtő ez az archaikus gondolkodásmód, ám épp ettől utánozhatatlan” – vallja Horváth Csaba. Az előadásban a másik fontos vezérmotívum a zene lesz.
„García Lorca kortársainak (elsősorban Manuel de Fallának) a művei hangzanak majd fel. Bár nagyon fontos a történet dramaturgiája, az előadás alapvetően egy zenei dramaturgiára épül fel. Ez a zene szintén a titokzatos duendéből táplálkozik” – mondja a rendező-koreográfus.
A Rippl-Rónai Művészeti Intézet harmadéves színész osztálya Csehov A három lány című darabján keresztül saját magáról kezd el beszélni: vágyakról, halogatásról és arról az ismerős érzésről, hogy „majd egyszer” minden jobb lesz. A Hamvai Kornél-féle fordítás friss, mai hangon szólal meg, Kelemen József rendezésében pedig a csehovi világ közel kerül a jelenhez. A történet három fiatal nő körül forog, akik egy vidéki városban élnek, és folyamatosan arról álmodnak, hogy visszajutnak Moszkvába – egy jobb, izgalmasabb élet reményében. Az előadás erősen épít a humorra és az öniróniára: a szereplők sokszor nevetségesek, miközben nagyon is pontosan rájuk ismerünk – és magunkra. A végére nem Moszkva kerül közelebb – hanem az a felismerés, hogy az élet nem kezdődik el magától.
Brindsley és Carol fiatal pár. A férfi feltörekvő szobrász, és menyasszonyával kölcsönvettek pár elegáns bútordarabot és műtárgyat a szomszédban lakó Harold Gorringe-től, hogy lenyűgözzék Carol vendégségbe érkező apját, Melkett ezredest, illetve egy gazdag műgyűjtőt, Lembergert. Azonban váratlanul elmegy az áram, így teljes sötétségben kell fogadni és megnyerni az illusztris vendégeket. Mindeközben beállít a sötéttől rettegő felsőszomszéd, Miss Furnival, felbukkan Brindsley korábbi szeretője, Clea, ráadásul Harold Gorringe, a szomszéd is idő előtt állít haza…
Tegyük fel, hogy megcsalt a férjem – mit teszek én? Sírok, válok, vagy bosszút állok? Lucienne Vatelin tisztességes feleség, esze ágába nem jut megcsalni a férjét – és az elvét tartja mindaddig, amíg a férje őt meg nem csalja. Viszont, ha ez megtörténne, arra is felkészül: talonban tartja a jóképű Babillont, hogy ha kell, legyen kivel bosszút állni… A hülyéje őrült és szerelmes bohózat – tökéletes nevettető kikapcsolódás szerelmeseknek, friss házasoknak, és hűtlenséget tervezőknek. Megszállott nőcsábászok és bosszúálló feleségek a Thália Színház Nagyszínpadán.
„Nem fiatalok. Nem szépek. Nem hibátlanok. De ma este színpadra lépnek, és le sem engedjük őket, míg nem marad –…
Freud 1939-ben, élete vége felé Angliában él, halálos betegséggel küzd, és egyetlen vágya, hogy az életművét méltó módon hagyja az…
Egy békebeli fürdő egy békebeli városban. Mindenki üdül, kikapcsolódik, és rajongva ünnepli őfelsége születésnapját. Egy fiatal özvegy és egy délceg…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!