A Ferencsik bérlet összeállítói gondos munkát végeztek: a hangverseny-látogatók a zeneirodalom legnagyobb remekei – Schubert utolsó, „nagy” C-dúr szimfóniája, Schumann II. szimfóniája, Csajkovszkij b-moll zongoraversenye, Haydn Katona-szimfóniája és Mozart c-moll miséje – mellett ritkábban hallható művekkel is megismerkedhetnek, amelyek azonban joggal tarthatnak igényt a hallgatóság érdeklődésére.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2021. február 11. csütörtök, 19:30
A Ferencsik bérlet összeállítói gondos munkát végeztek: a hangverseny-látogatók a zeneirodalom legnagyobb remekei – Schubert utolsó, „nagy” C-dúr szimfóniája, Schumann II. szimfóniája, Csajkovszkij b-moll zongoraversenye, Haydn Katona-szimfóniája és Mozart c-moll miséje – mellett ritkábban hallható művekkel is megismerkedhetnek, amelyek azonban joggal tarthatnak igényt a hallgatóság érdeklődésére. Elég Cherubini Médeiájának drámai hangvételű nyitányára, Sibeliustól a Kalevala, a végtelen finn erdők és a liguriai tengerpart világát egyszerre megidéző II. szimfóniájára vagy Carl Philipp Emanuel Bach pezsgő frissességű hamburgi szimfóniájára gondolnunk. A felejthetetlen koncertélményeket olyan világsztárok garantálják, mint az oboajáték minden árnyalatát felmutató, karmesterként is kiváló François Leleux, a cselló mesterének számító Perényi Miklós, a berlini Komische Opernek két alkalommal is az év operaháza címet megszerző Nánási Henrik vagy a régi zene egyik ikonikus alakja, Konrad Junghänel. Kívánhatunk-e ennél többet?
Ferencsik bérlet / 2
2021. február 11., csütörtök, 19:30
Perényi
Luigi Cherubini: Médeia-nyitány
Mihály András: Csellóverseny
***
Robert Schumann: II. (C-dúr) szimfónia, op. 61
Perényi Miklós cselló
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Kelemen Barnabás
Cherubini 1793-ban komponálta Médeia című opéra comique-ját, amelyben a kifejezésmód szenvedélyét klasszikus formálás fegyelmezi. Haydn és Beethoven egyaránt nagy lelkesedéssel fogadta 1806-ban bemutatott operáit (Lodoiska, Faniska), Beethoven kora legjelentősebb drámai komponistájának tartotta. A méltatlanul elfelejtett mester művei csak Maria Callas revelációként ható Médeia-alakításainak köszönhetően szerepelnek újra a világ operaszínpadain.
Mihály András az 1940-es években vonósnégyesével Bartók és a bécsi iskola mestereinek megismertetését tekintette fő feladatának. 1946–48-ban az Állami Operaház szólócsellistája volt. Ezzel a zenei háttérrel, biztos hangszerismerettel írta meg 1953-ban életműve reprezentatív darabját, a háromtételes Csellóversenyt, amelyért 1955-ben Kossuth-díjat kapott. A tételek tempójelzése mellett azok műfajára is utal a szerző: Poema, Ballada, Capriccio. Az est szólistája, a hangszer mindentudó mestere, Perényi Miklós huszonnégy évesen már lemezfelvételt készített a műből.
Robert Schumann 1845–46-ban, élete válságos időszakában írta II. szimfóniáját, amelynek ellenpontos szerkesztése az ez idő tájt tanulmányozott nagy előd, Bach zenéjének megismerésével magyarázható. Az első tétel a pontozott ritmusú, felfelé törekvő főtémából építkezik. A játékosan induló, perpetuum mobile-szerű második tételbe két trió ékelődik, hogy a bevezető zenei anyag démonikus átalakulásával érjen véget. A harmadik tétel a romantikus szimfóniairodalom egyik legmegrázóbb lírai vallomása. A művet vidám hangvételű negyedik tétel zárja.
Egy olasz tengerparti kastélyban minden adott a tökéletes nyaraláshoz – amíg egy véletlenül kihallgatott szenvedélyes éjszakai jelenet mindent fel nem borít. Amikor a fiatal zeneszerző, Ádám Albert azt hiszi, hogy menyasszonya hűtlen, két barátja, Turay és Gál, a két ünnepelt színházi szerz, azonnal cselekedni kezd: ha a valóság összetöri a szívét, akkor új valóságot kell írni. Egyetlen nap alatt megszületik egy különös terv: egy darab, amelynek célja, hogy megmentse a szerelmet. Molnár Ferenc legendás vígjátéka most zenés formában, vadonatúj dalokkal érkezik a Thália Színház Nagyszínpadára – ahol a színház maga válik a legnagyobb trükké.
Két megkopott hírű humorista egy különös színházban készül nagy visszatérésére. A hely azonban baljós hírű: a legenda szerint egy színésznő szelleme kísért az épületben, aki közel száz éve nem hagyta el a színpadot. Ahogy közeledik a premier, a próbák egyre furcsább fordulatot vesznek, és lassan senki sem tudja biztosan, mi tartozik a darabhoz – és mi történik valójában. A brit kultszerzők fekete humorú története most Magyarországon először kerül színpadra a Thália Színházban: egy showelemekkel teli horrorvígjáték, ahol a nevetés és a rettegés veszélyesen közel kerül egymáshoz.
Anya, csak még egy mesét… anya, még éhes vagyok… anya, laknak emberek az űrben… de miért? Ismerős? Nem is olyan egyszerű ez az elalvás esténként, annyi kérdés és annyi izgalmas történet foglalkoztatja a gyerekeket, pont mikor már aludni kellene. Ajánlott: 3 éves kortól.
Gubik Petra énekes-dalszerzőként saját útját járja: első szólóalbuma 2022-ben jelent meg „Ez van, ez!” címmel, majd 2024-ben a „Mi van…
Eredeti dalokból, személyes történetekből és nyilvánosan soha nem látott filmrészletekből összeáll egy egyedülálló szerzőpáros alkotói világa… Cseh Tamás és Bereményi…
A Flódni egy különleges, szórakoztató színházi élmény, ahol a humor, a kultúrtörténet és az improvizáció találkozik. Stahl Judit 2023 szeptemberében…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
Legyen részese minden pillanatnak!
Kövessen bennünket közösségi felületeinken, hogy ne maradjon le a friss hírekről, kulisszatitkokról és a Thália Színház legizgalmasabb újdonságairól.
