Opera a Zene Világnapján

Közreműködik:

Alexandru Agache – Falstaff, Haja Zsolt – Ford, Balczó Péter – Fenton, Böjte Sándor – Dr. Cajus, Gábor Géza – Pistol, Győrfi István – Bardolf, Fodor Beatrix – Alice, Keszei Borbála – Annuska, Gál Erika – Meg Page, Wiedemann Bernadett – Mrs. Quickly / Kodály Filharmonikusok Debrecen / Kodály Kórus Debrecen

Vezényel:Kollár Imre

Minden évben október 1-jén, a Zene Világnapján, a Kodály Filharmónia Debrecen "ajándékkoncerttel" készül a komolyzene-kedvelők számára. Idén egy szép hagyományt elevenítünk fel, mely régi-új vezető karmesterünk, Kollár Imre nevéhez fűződik, miszerint a debreceni közönség egy opera koncertszerű előadását hallgathatja meg. 2019. október 1-jén 19 órától Verdi ritkán játszott Falstaff-ja csendül fel a Kölcsey Központ Nagytermében, melynek címszerepét Alexandru Agache, a világ opera színpadainak ünnepelt baritonja énekli.

Az emberi teljesítőképesség és alkotókészség valóságos csodája Verdi utolsó két operájaának, az Otellónak és a  Falstaffnak a megszületése. Sokáig úgy tűnt, hogy a világsikerű szerző az Aida 1876-os kairói bemutatásával elért a csúcsra, és több, mint két tucatnyi művel a háta mögött  lezárt életművet hagyhat az utókorra. Mégis jó másfél évtizednyi hallgatás után megtört a jég, és még két páratlan remekművel gyarapította az operairodalmat. Verdit pályája korábbi szakaszában már foglalkoztatták Shakespeare drámái, bizonyság erre a Macbeth létrejötte, illetve a Lear király megírásnak terve. A döntő inspirációt az újbóli komponáláshoz az Arrigo Boitóval való együttműködése jelentette, aki – maga is kiváló zeneszerző lévén – rendkívüli irodalmi és színházi vénával rendelkező alkotótársnak bizonyult. Feltehetően az operairodalom két legjobb librettóját írta meg Verdinek. Már az Otello 1887-es premierje is reveláció volt a közönség számára, hiszen Verdi minden várakozást felülmúlva olyan pompás, sűrű szövésű zenedrámát alkotott, melyet még leghűségesebb hívei sem reméltek tőle. Az igazi meglepetés pedig még ezután következett, mert a 80 éves mester íróasztalán megszületett a Falstaff, az a vérbeli vígopera, mely nemcsak a szerző pályájának, hanem az opera műfajának is egyik csúcsteljesítménye.

Boito Shakespeare két színpadi művéből (A windsori víg nők, illetve IV. Henrik) gyúrt remek librettót, mely lehetővé tette Verdi hihetetlenül friss invenciójának, operaírói tapasztalatának és humorának megnyilvánulását. Mindig is tervei közé tartozott egy igazi vígopera megalkotása, bizonyítandó, hogy nem csupán a drámai kifejezéshez van érzéke. A potrohos, széptevő lovag, Falstaff fordulatos és tanulságos történetének előadása rendkívüli együttes teljesítményt kíván a művészektől. A színészi és zenei karakterek élesek, valamennyi szereplő számára igényes és hálás feladatot jelentenek. Verdi a Falstaffban bölcs mosollyal mond búcsút a közönségének és a számára oly sok fájdalmat és sikert hozó XIX. századnak.