Beethoven-sorozatunk mai estjének nyitószáma a zeneszerzőnek a magyarokhoz fűződő kapcsolatára utal.
Ezt követően Beethoven: II. B-dúr zongoraversenyét hallhatjuk.
Majd zárásként a Pastorale-szimfónia csendül fel, mely gyönyörűséges vallomás Beethoven természet-szeretetéről.
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. március 5. csütörtök, 19:00
Műsor
Beethoven: István király nyitány
Beethoven: II. B-dúr zongoraverseny
Beethoven: VI. (Pastorale) szimfónia
Közreműködik
Várjon Dénes (zongora)
Vezényel
Takács-Nagy Gábor
Beethoven-sorozatunk mai estjének nyitószáma a zeneszerzőnek a magyarokhoz fűződő kapcsolatára utal. Ez a kapcsolat egyrészt személyes: a martonvásári Brunswick-család Teréz nevű leányához fűzte, másrészt „szakmai”: Kotzebue, osztrák drámaíró rendelt tőle kísérőzenét Szent István királyról szóló drámájához. Ezzel a művel avatták fel 1812-ben a Pesti Német Színházat, Beethoven jelen is volt. A nyitány zenéjében a korabeli, divatos verbunkos-zene elemeit használja fel, feljegyzéseiben kedvesen ír „a derék bajszos magyarokról”. A B-dúr zongoraverseny valójában korábban keletkezett, mint a C-dúr koncert, de a zeneműkiadó tévedése miatt fordítva sorszámozták őket. A nagyon fiatalon, 1794–95-ben komponált mű még Haydn hatását mutatja, de felfedezhetjük benne a későbbi Beethoven „oroszlánkörmeit” is. A Pastorale-szimfónia gyönyörűséges vallomás Beethoven természet-szeretetéről. Egyetlen műve, amelynek kottájába szavakkal beleírta, hogy a zene miről szól. Szinte látjuk a csörgedező patakot és a kis madárkoncertben jól felismerhető egyes madárkák éneke. A lényeg azonban az, hogy ez a mű mégsem a természet ábrázolásáról szól, hanem az emberről, aki mindezt átéli, aki örül, amikor megérkezik falura, önfeledten mulatozik a falusiakkal együtt, fél a vihartól és hálás annak elmúlta után.
Claude Magnier legendás bohózatában Louis de Funès 13 év alatt több mint hatszázszor játszotta Barnier szerepét – amit filmen később Sylvester Stallone tett ismertté az egész világon.
László nagy feladatot kap a nagymamucikájától: eljött az idő, hogy végre találjon magának egy igazi, belevaló, tűzről pattant menyecskét. Ám ez feladat nem is olyan egyszerű, mint azt ő elsőre gondolta. Útközben találkozik Kapucni-ficni-fecni-pacni urasággal; egy nedves csukával… vagy egy kedves kutyával; egy cumisképű paradicsompofával és nem várt nehézségekbe ütközik. Ajánlom minden gyereknek és gyermeklelkű felnőttnek, aki szeret mulatni. Kemény Henrik Vitéz László történeteiből kiindulva, a hagyományokhoz hűen, de mégis új megközelítésben láthatják a híres, palacsintasütős, vörös sipkás kispajtást.
Kippkopp, a gesztenyefiú tűvé teszi a rétet, hogy játszópajtást keressen magának. Ám hiába találkozik az erdő-mező állataival, senki sem ér rá játszani vele: mindenkinek fontosabb dolga van. Nemsokára a szél berepíti a rétre Tipptoppot, a gesztenyekislányt, aki éjszakai szállást keres magának. Ám sajnos nem tud segíteni neki senki, mert igazán nem tudja más, mire is van szüksége. Vagy talán mégis?
Anya, csak még egy mesét… anya, még éhes vagyok… anya, laknak emberek az űrben… de miért? Ismerős? Nem is olyan…
„Nem fiatalok. Nem szépek. Nem hibátlanok. De ma este színpadra lépnek, és le sem engedjük őket, míg nem marad –…
Egy olasz tengerparti kastélyban minden adott a tökéletes nyaraláshoz – amíg egy véletlenül kihallgatott szenvedélyes éjszakai jelenet mindent fel nem…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
Legyen részese minden pillanatnak!
Kövessen bennünket közösségi felületeinken, hogy ne maradjon le a friss hírekről, kulisszatitkokról és a Thália Színház legizgalmasabb újdonságairól.
