Magyar hősők

Ebben a történetben a gyerekek nem valamelyik horrorfilm borzongató jeleneteit élhetik át. A játék nagyon is visszarepíti a fiatalokat a XX. század nagy drámáinak közepébe, ahol átélik és megértik szüleik, nagyszüleik, illetve koruk tragédiáit, személyes múltját.

Nem valamelyik sorozatgyilkos, vagy fantasy hős szerepébe bújnak, hanem olyan hétköznapi emberek bőrébe, akik emberiességük, együttérzésük, hazaszeretetük vagy hitük szerint - a legnehezebb pillanatokban, tudtuk nélkül - hőssé váltak akár a saját életük feláldozásával. Vajon a világcéggé növekedett vállalat tulajdonosa, Richter Gedeon miért nem hagyta el hazáját? Vajon hogy döntött a kivégzéssel dacolva Salkaházi Sára, szerzetesnővér, amikor több száz ember élete forgott kockán? Milyen túlélési technikával tartotta a lelket Placid atya a hazájuktól sokezer kilométerré lévő munkatáborokba hurcolt emberekben?

„A Való Élet, a Történelem néha a legbrutálisabb akadálypálya, amelyben a szereplőknek egykor életre-halálra kellett küzdeniük” – ezekkel a szavakkal fogadja a titokzatos Rendező azt az öt középiskolás diákot, akik tanáruk vezetésével rendhagyó történelemóra keretében ellátogatnak a Huszadik Század Aréna – diktatúrák szorításában nevet viselő szabadulószobába. A játék a 20. századi magyar történelem vészterhes időszakaiba, nagyszüleik és dédszüleik fiatalkorába repíti vissza őket, ahol olyan emberek bőrébe bújhatnak bele, akik életük egy pillanatában súlyos döntésre kényszerültek, és nem a
könnyebbik utat választották – noha a tét olykor nem kevesebb volt, mint embertársaik, sőt a saját maguk élete. „A korszak, amelyet eddig csak a történelemkönyvekből ismerhettetek, itt és most jelenvalóvá változik” – folytatja a rejtélyes hang, és mint hamarosan kiderül, a legkevésbé sem túloz. A diákok fokozatosan eszmélnek rá, hogy ezúttal valami egészen különleges történik velük. Ami első látásra egyszerű szerepjátéknak indult, kezdi a hús-vér valóság jegyeit magán viselni. A fizika törvényei zárójelbe kerülnek, a fiatalok személyesen élik át azokat a történeteket, amelyek mindaddig legfeljebb távoli, valószerűtlen sztoriknak tűnhettek a szemükben. Vajon nekik sikerül túlélni a 20. századot?

A darab hat „hétköznapi hős” (Brusznyai Árpádné Honti Ilona, Gérecz Attila, Kiss Sándor, Olofsson Placid, Richter Gedeon és Salkaházi Sára) sorsának szokatlan nézőpontból történő bemutatásán keresztül segíti a középiskolás diákokat a történelem megértésében és saját helyzetük átértékelésében. Megtekintése tizennégy éves kortól ajánlott. Jelige: szabadulj ki a múltból!

„A beszélő után s azóta is hallom a hangod: »Neveld úgy, ahogyan én nevelném.« […] mert nem leszel velünk, nem nevelheted velem együtt, nem állsz mellettünk! Elmúlnak az évek, melyeket hármasban boldogan tölthetnénk, elmúlnak a nagy semmibe, visszahozhatatlanul.”
Brusznyai Árpádné Honti Ilona

„Keresni kell az élet apró örömeit, mert az is van, csak azt nem vesszük észre. Nem volt könnyű megtanulnunk ott, abban a nyomorúságban, hogy az életnek vannak apró örömei. Észre kell venni, és meg kell örvendezni, mert ez az életnek a művészete.” Olofsson Placid atya

„Fogadd el az én halálomat minden fájdalmával együtt váltságul a testvérek – különösen az öregek, betegek és gyengék – életéért, és bűnös, nyomorult életem fejében kíméld meg az ő életüket, és kíméld meg őket a megkínoztatástól, fenyegetésektől…” Salkaházi Sára felajánló imádsága

A 20. századi diktatúrák idején bátor döntéseikkel életüket kockáztató bátor magyarok történetei a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB), a Millenáris és az Ülj Közelebb Produkció együttműködésének köszönhetően színpadi műben elevenednek meg április végén. A Magyar hősök című kötet alapján született színdarab nemcsak a fiatalabb generációt szólítja meg: a történet a diákokat a történelem megértésében és saját helyzetük átértékelésében segíti, míg az idősebbeknek a múlt feldolgozásában nyújthat támaszt.

14 éves kortól ajánlott!

Szereplők:
KOZMA GÉZA, gimnáziumi történelemtanár Csuja Imre
SÁRI , Kopek Janka
ZSUZSI, Antóci Dorottya
DÖME, Márfi Márk
KARCSI, Sütő András
BÁLINT, Hajdu-Sobor Csaba
A RENDEZŐ HANGJA Kamarás Iván

Írta: Szabó Borbála
Jelmez Matisz Gábor
Díszlettervező: Huszár Kató
Rendező: Seres Tamás
Producer: Serfőző Krisztina