Spiró György - Kvartett
Komédia
Spiró darabjának hatásmechanizmusa az egyidejűségre épül, a mű drámaiságát személyes, befogadói érintettségünk hordozza. A darab egyetlen helyszíne a részletező aprólékossággal megjelenő, apró panel-konyha. Vele arányos a nézőtér: otthon érezzük magunkat a nyomott panelban.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2012. január 20. péntek, 19:30
A Kvartett házaspárjának monoton, tartalmatlan létezését váratlan esemény zavarja meg: egyszer csak betoppan hozzájuk egy idegen, a Vendég, aki azt állítja, hogy az Öregnek köszönheti az életét, aki - az ’56-os forradalom után küszöbön álló letartóztatása előtt – még időben figyelmeztette ahhoz, hogy elmenekülhessen. Most, 40 év után, kiábrándultan tér haza az Államokból, drága ajándékokkal meghálálni akarván az Öregnek akkori segítségét. A betegesen gyanakvó, paranoid Öreg talán az utolsó fanatikus, aki még hisz a kommunizmus egykor lelkesítő, mára azonban nevetségessé váló, bukott ideájában. Árulónak tekinti az egyre értetlenebb Vendéget, s ajtót mutat neki. Egyszerre szánalmas, megrendítő és fenyegető létezése szembenézésre kényszerít egykori önmagunkkal. A Vendég küzdelme, mellyel megpróbálja kitágítani ezt a szűk horizontú világot, megrendítő, groteszk és hiábavaló. A korlátolt Öreg, a szenilis Feleség, az emberi értékek iránt közömbös, haszonelvű Nő között a Vendégre, bármerre fordul, mindenhonnan halott arcok merednek. Leépült tudatuk devalválódott nyelvet eredményez, melynek nyomán a két világ közt totálissá válik a kommunikációképtelenség. A Kvartett jellegzetes képe korunknak, kordarab, korszelet – konyhájába mindannyian beköltözhetünk. A darabban Spiró a jelenidejűség drámaiságával operál, szemérmetlenül plagizál. Lop az élettől, a mi lelakott, végsőkig amortizálódott valóságunkból. Spiró drámája elnyerte az 1997/1998-as évad Legjobb új magyar drámája díjat.
Szereposztás
Feleség: Vári Éva
Öreg: Krum Ádám
Vendég: Márton András
Nő: Töreky Zsuzsa
Díszlettervező: Horgas Péter
Jelmeztervező: Tresz Zsuzsa
Rendező: Vincze János
Claude Magnier legendás bohózatában Louis de Funès 13 év alatt több mint hatszázszor játszotta Barnier szerepét – amit filmen később Sylvester Stallone tett ismertté az egész világon.
Freud 1939-ben, élete vége felé Angliában él, halálos betegséggel küzd, és egyetlen vágya, hogy az életművét méltó módon hagyja az utókorra. Egy éjszaka azonban beállít hozzá egy fiatal nő, aki mindent felforgat: rá akarja venni Freudot, hogy vegye kezelésbe, és ezért hajlandó még a ruháitól is megválni. A jóhírét féltő professzor kétségbeesetten próbálja kidobni a nőt, de kiderül, hogy ő bizony sokkal több, mint egy idegesítő megszállott… A titokzatos idegen egy régi páciensről akar beszélni… De vajon milyen hibát vétett a legendás professzor? És mi az ára annak, ha egy pszichiáter téved?
Egy amerikai kisvárosban élő egyetemista társaság minden hétvégén vacsorát ad, ahol egy-egy meghívott vendéggel vitaestet tartanak a világ megjavításának lehetőségeiről. Egy alkalommal az aktuálisan kiszemelt vendég helyett váratlanul más érkezik a házhoz, de ők gyanútlanul beengedik az idegent. A békés, világjobbító szándékkal rendezett vacsora hamarosan gyilkos fordulatot vesz, az események láncolata pedig olyan lavinát indít útjára, ami elképesztő méreteket ölt…
Brindsley és Carol fiatal pár. A férfi feltörekvő szobrász, és menyasszonyával kölcsönvettek pár elegáns bútordarabot és műtárgyat a szomszédban lakó…
Rolly és Stevie, apa és fia, mintegy családi vállalkozásként dolgoznak a nagymenő, férfiakat könnyedén maga mögé utasító, egyedi stílusú Shirley…
Egy brutális világban egy kirúgott vegyész összefog egy nagystílű bűnözővel, és hullák cseppfolyósítására szakosodik. A bűn persze kifizetődő – eleinte.…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
Legyen részese minden pillanatnak!
Kövessen bennünket közösségi felületeinken, hogy ne maradjon le a friss hírekről, kulisszatitkokról és a Thália Színház legizgalmasabb újdonságairól.
