Isten rabjai
Gárdonyi Géza Isten rabjai című műve Szent Margit legendáját dolgozza fel, mely jelentős mértékben támaszkodik Ráskai Lea feljegyzéseire, aki a kolostor lakójaként több kódexet is írt.
több
Gárdonyi Géza Isten rabjai című műve Szent Margit legendáját dolgozza fel, mely jelentős mértékben támaszkodik Ráskai Lea feljegyzéseire, aki a kolostor lakójaként több kódexet is írt.
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. március 31. péntek, 19:00
Gárdonyi Géza:
ISTEN RABJAI
musical
IV. Béla , a tatárjárás alatt tett fogadalma értelmében, – miszerint, ha elkerülik a pusztulást, születendő gyermekét az egyháznak ajánlja –, a margitszigeti domonkos rendi apácakolostort lánya, Margit lakhelyeként alapította. Ő építtette a szigeten az apácakolostort és a kolostor melletti királyi házat is. Mindkettő jelentős országos események színhelye volt: itt kötött békét IV. Béla király a fiával 1266 -ban, és itt is halt meg 1270-ben.
A kolostor jelentősége még tovább növekedett Margit halála, és szentté avatása után. Már élete során több csodás eseményről tudósítottak. Élettörténetéről, sírjáról és az apácakolostorról sok részletet megőrzött az 1276 -ban kezdődött vizsgálat és annak jegyzőkönyvei.
Gárdonyi Géza Isten rabjai című műve Szent Margit legendáját dolgozza fel, mely jelentős mértékben támaszkodik Ráskai Lea feljegyzéseire, aki a kolostor lakójaként több kódexet is írt. Egy parasztgyerekből lett szerzetes életén keresztül bepillanthatunk egy magát Krisztusnak felkínáló szentünk életébe. Őszinte érzelmekkel telt mű ez, hitről, szeretetről, helytállásról, örök emberi értékekről, amivel Szent Margit a mai napig érvényes példát mutatott számunkra…
A művet színpadra alkalmazta és rendezi Moravetz Levente, zeneszerzők Balásy Szabolcs és Horváth Krisztián. A szerzőhármas nem ismeretlen az egri nézők számára, hiszen olyan előadások alkotói, mint a „Zrínyi 1566”, vagy a Rákóczi-szabadságharcot feldolgozó „A Fejedelem” című történelmi musicalek.
JÁNOS.......................................................................... TÖRÖK-UJHELYI TAMÁS
MARGIT........................................................................ MISURÁK TÜNDE
MARCELLUSZ.............................................................. BOT GÁBOR m.v.
OLIMPIÁDESZ.............................................................. DIMANOPULU AFRODITÉ
JULIS............................................................................ SAÁROSSY KINGA Jászai-díjas
JAKAB........................................................................... RENCZ MÁRK m.v.
IV. BÉLA........................................................................ TUNYOGI PÉTER
MÁRIA........................................................................... NAGY ADRIENN
ISTVÁN.......................................................................... CSATHÓ NORBERT
PETRONELLA............................................................... RAIKOVICH VIKTÓRIA
GYÖRGY........................................................................ RÁCZ JÁNOS
TIMÓ ..............................................................................KARDOS KRISTÓF
MÁTÉ............................................................................. REITER ZOLTÁN
OTTOKÁR...................................................................... SZŐKE OLIVÉR
APA................................................................................. VÓKÓ JÁNOS
PRÉPOST....................................................................... LISZTÓCZKI PÉTER
JANCSIKA…………………………………………………...DOVÁK CSOMA
MARGITKA…………………………………………………..HOLLÓ ENIKŐ
GG TÁNC EGER:
ADAI-SIMON SAROLTA, ANNA MANETTI, ELLENBACHER KAMILLA, FODOR SÁRA, FORCZEK JANKA, MARTINA TIZZI, PLITA MÁRK, SUBA JÁNOS, SZALAI-BORDÁS ÁDÁM, VARGA DÁNIEL
KÓRUS:
DARÓCZI BIANKA, DELI BORISZ, FEKETE BORBÁLA, HARMAN DALMA, KAJTÁR DÁVID, KLEIN PETRA, LUKINIC RUBEN, MAJNÁR ALEXANDRA, RÁK GERGŐ, SVÉD MÁTYÁS, SZABÓ TAMÁS, VAS GABRIELLA
Díszlet: HÚROS ANNAMÁRIA Jelmez: ISTVÁNFI FRUZSINA
Koreográfus: TOPOLÁNSZKY TAMÁS
Harangozó-díjas, érdemes művész
Zenei vezető, karmester: NAGY ZOLTÁN
Ügyelő: UJHELYI RÉKA Súgó: PETHŐ ORSOLYA
Rendezőasszisztens: LÁZÁR RITA
Rendező:
MORAVETZ LEVENTE
Claude Magnier legendás bohózatában Louis de Funès 13 év alatt több mint hatszázszor játszotta Barnier szerepét – amit filmen később Sylvester Stallone tett ismertté az egész világon.
A vendégek: befutott, sármos, negyvenes férfiak. A házigazda: Lady Rosemary, akibe egyetemistaként reménytelenül szerelmesek voltak. De feltámad a remény most, a legszebb férfikorban. Húsz éve várt egyéjszakás kaland az oxfordi kollégisták találkozóján. Hét férfi és egy nő – mindenki egyért, egy mindenki ellen.
Tegyük fel, hogy megcsalt a férjem – mit teszek én? Sírok, válok, vagy bosszút állok? Lucienne Vatelin tisztességes feleség, esze ágába nem jut megcsalni a férjét – és az elvét tartja mindaddig, amíg a férje őt meg nem csalja. Viszont, ha ez megtörténne, arra is felkészül: talonban tartja a jóképű Babillont, hogy ha kell, legyen kivel bosszút állni… A hülyéje őrült és szerelmes bohózat – tökéletes nevettető kikapcsolódás szerelmeseknek, friss házasoknak, és hűtlenséget tervezőknek. Megszállott nőcsábászok és bosszúálló feleségek a Thália Színház Nagyszínpadán.
Egy békebeli fürdő egy békebeli városban. Mindenki üdül, kikapcsolódik, és rajongva ünnepli őfelsége születésnapját. Egy fiatal özvegy és egy délceg…
Egy békebeli fürdő egy békebeli városban. Mindenki üdül, kikapcsolódik, és rajongva ünnepli őfelsége születésnapját. Egy fiatal özvegy és egy délceg…
„Nem fiatalok. Nem szépek. Nem hibátlanok. De ma este színpadra lépnek, és le sem engedjük őket, míg nem marad –…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!