Fakuló hajnalpír
Szilárdi Béla: Fakuló hajnalpír
felolvasószínház
Szilárdi Béla: Fakuló hajnalpír
felolvasószínház
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2016. szeptember 25. vasárnap, 17:00
„Arra, amit Nietzsche Wagner iránt érzett, nincs más szó, csak a szerelem.” (…) Évekkel később, Wagner halála után ezt maga Nietzsche is megerősítette. S megemlítendő, hogy Nietzsche Cosimát is szerette, amely érzelemre végképp nem túlzás a szerelem kifejezést alkalmazni. 1889 januárjának legelején, amikor elméje végleg megbomlott, levelet küldött „Ariadné hercegnőnek, szerelmemnek”, vagyis Cosimának. Legutolsó, nagyra becsült történészbarátjának, Jacob Burckhardtnak írott levelét pedig egy értelmetlen, kusza utóirattal látta el, amelyben így búcsúzik: „A többi Cosima asszonyé… Ariadnéé…”
Szilárdi Béla új darabjának főhőse kétségkívül Cosima Wagner. A trilógiává bővült sorozat (Ecset és kalapács, A láma köpése) változott: Nietzsche szinte mellékszereplő Cosima asszony belső harcában, egy verbális küzdelem szereplője, elszenvedője – s vesztese. S az egész vélhetően fikció: nincs arra írott forrás, bizonyíték, hogy mindez bekövetkezhetett: elképzelt helyzet ez, mint Szilárdi eddigi két munkája is.
1888-ban, Wagner halála után 5 évvel hangzik a párbeszéd, a 44 éves, bomló elméjű Nietzsche és Cosima dialógusa. Cosima küzd a helyzetével: a „sértett özvegy”, az „egykorvolt feleség” s a Nietzsche által szeretett asszony szerepeivel, mivel a szituáció döntést követel. Elfogadni vagy elküldeni? Teret és időt hagyni az utolsó fellángolásnak?
Nietzsche alakja, személyisége képtelenné teszi a döntést. Mindenki mindent ért, tud, s akar vagy nem akar; s következik a minden feszültséget feloldó „négykezes”. Liszt Ferenc darabja, Cosima édesapjáé: a múlt feszültségei, a gyermekkor keservei, vélt és reménytelen szerelmek hangjai csendülnek fel az kettejük által megszólaltatott zongorán – egy elhamvadt szerelem rekviemjeként."
Bokányi Péter
Freud 1939-ben, élete vége felé Angliában él, halálos betegséggel küzd, és egyetlen vágya, hogy az életművét méltó módon hagyja az utókorra. Egy éjszaka azonban beállít hozzá egy fiatal nő, aki mindent felforgat: rá akarja venni Freudot, hogy vegye kezelésbe, és ezért hajlandó még a ruháitól is megválni. A jóhírét féltő professzor kétségbeesetten próbálja kidobni a nőt, de kiderül, hogy ő bizony sokkal több, mint egy idegesítő megszállott… A titokzatos idegen egy régi páciensről akar beszélni… De vajon milyen hibát vétett a legendás professzor? És mi az ára annak, ha egy pszichiáter téved?
A vendégek: befutott, sármos, negyvenes férfiak. A házigazda: Lady Rosemary, akibe egyetemistaként reménytelenül szerelmesek voltak. De feltámad a remény most, a legszebb férfikorban. Húsz éve várt egyéjszakás kaland az oxfordi kollégisták találkozóján. Hét férfi és egy nő – mindenki egyért, egy mindenki ellen.
Claude Magnier legendás bohózatában Louis de Funès 13 év alatt több mint hatszázszor játszotta Barnier szerepét – amit filmen később…
Ki ne ismerné Pom Pomot, Gombóc Artúrt, Órarugógerincű Felpattanót, Radírpókot, a Nagy Hoh-ho-ho Horgászt, Mirrmurrt vagy akár Süsüt, az egyfejű…
Brindsley és Carol fiatal pár. A férfi feltörekvő szobrász, és menyasszonyával kölcsönvettek pár elegáns bútordarabot és műtárgyat a szomszédban lakó…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!