"Csak tiszta forrásból"
Műsor:
Bach: D-dúr zongoraverseny, BWV 1054
Bach: d-moll zongoraverseny, BWV 1052
Bartók: Concerto, Sz. 116, BB 123
Műsor:
Bach: D-dúr zongoraverseny, BWV 1054
Bach: d-moll zongoraverseny, BWV 1052
Bartók: Concerto, Sz. 116, BB 123
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. november 3. hétfő, 19:00
Közreműködik: Ránki Dezső – zongora / Kodály Filharmonikusok
Vezényel: Kollár Imre
J.S. Bach billentyűs szóló-versenyműveiből hetet tartunk számon, ezek közül néhánynak az eredetisége azonban nem egyértelmű. D-dúr hangnemű billentyűs versenyművét lipcsei időszaka alatt komponálta - valószínűleg 1738 körül - amikor a Collegium Musicum koncertjeit irányította a Zimmermann kávéházban. A concerto az E-dúr hegedűverseny (BWV 1042) átdolgozása, amelyet a szerző még 1730 előtt, kötheni működése idején komponált. Az új billentyűs változat szólóját maga Bach, vagy valamelyik fia játszhatta. Első tétele hármas (A-B-A) tagolású, amely szinte szonátaformájúvá alakul. A lassú tételben a szólóhangszer nemesen elegáns dallama a vonósok chaconne-szerű basszusa fölött bontakozik ki. A finálé során a ¾ metrumú pergő rondótéma kontrasztos epizódokkal váltakozik.
A népszerű d-moll concertóról is elterjedt az a vélekedés, hogy egy elveszett, hegedűre írt versenymű átirata. A legfrissebb kutatások viszont arra a következtetésre jutottak, hogy a darab eredetileg egy orgonaverseny lehetett, amelyet Bach lipcsei tartózkodásának első évében komponált. Ezektől a körülményektől függetlenül a versenymű tömör szerkesztésével, melodikus gazdagságával, és a szólóhangszer számára kínált lehetőségével a barokk irodalom egyik legnagyszerűbb alkotása. Szerkezete Allegro-Adagio-Allegro, a kíséretet vonószenekar és a continuo látja el.
Bartók Béla Concerto című zenekari műve nemcsak a szerző pályájának egyik csúcspontja, hanem egyben az 20. századi zenetörténet mérföldköve is. Egyensúlyt teremt a hagyomány és az újítás között, zenei világa intellektuálisan gazdag és érzelmileg megragadó. Az öt tételből álló mű 1943-ban keletkezett, amikor Bartók már emigrációban élt az Egyesült Államokban. A komponálásra a felkérést Serge Koussevitzky, a Bostoni Szimfonikus Zenekar karmestere adta az éppen súlyos betegségből lábadozó zeneszerzőnek. A Concerto cím arra utal, hogy a zenekar egyes hangszercsoportjai a barokk concerto grosso gyakorlatához hasonlóan versengenek, felelgetnek egymással. Első tétele során sötét, titokzatos bevezetés után hirtelen energikus gyors rész következik, amelyben bartóki módon ötvöződik a klasszikus forma, a népi ihletés és a ritmikus erő. A második tétel a hangszerpárok dialógusára épül, 2-2 fagott, oboa, klarinét jelenik meg egymás után, különféle karakterrel és hangköztávolsággal. A zene fokozatosan teljesedik ki a tétel közepén megszólaló fúvós korálban. A mű tengelyében álló, egyfajta gyászzenének is tekinthető Elégia sötét, melankolikus hangvételével a haza elvesztésére és a háború pusztításaira utal. A Megszakított közjáték címet viseli a könnyed, táncos hangvételben kezdődő negyedik tétel, melyet hirtelen groteszk zenei anyag szakít meg. Ez egyesek szerint utalás Sosztakovics 7. szimfóniájára, míg mások Lehár Víg özvegyének egyik dallamát vélik felismerni. A virtuóz Finale szintetizálja a korábbi tételek hangzásvilágát. Energikus ritmika, népzenei elemek, polifon szerkesztésű részletek és bravúros zenekari hangszerelés jellemzik Bartók remekművének zárótételét.
– baljos –
Freud 1939-ben, élete vége felé Angliában él, halálos betegséggel küzd, és egyetlen vágya, hogy az életművét méltó módon hagyja az utókorra. Egy éjszaka azonban beállít hozzá egy fiatal nő, aki mindent felforgat: rá akarja venni Freudot, hogy vegye kezelésbe, és ezért hajlandó még a ruháitól is megválni. A jóhírét féltő professzor kétségbeesetten próbálja kidobni a nőt, de kiderül, hogy ő bizony sokkal több, mint egy idegesítő megszállott… A titokzatos idegen egy régi páciensről akar beszélni… De vajon milyen hibát vétett a legendás professzor? És mi az ára annak, ha egy pszichiáter téved?
Örkény István, a groteszk mestere, az Egyperces novellák szerzője, most egy egész estén át szórakoztat: adott egy kedves kiscsalád, és egy nagyhatalmú ember, aki befolyásolhatja a fiuk életét – mégis, mi az az értelmetlen feladat, amit meg ne tennének egy ekkora embernek…?
Az angol kormánypárt egyik képviselője az ellenzék egyik bombázójával csalja a feleségét, és valószínűleg nem is lenne ebből probléma, ha a hotelszoba ablakában nem találnának meg a randevú éjszakáján egy oda nem illő, férfi hullát… A képviselő a mindig ideges, de nagyon hatékony személyi asszisztensével próbálja megoldatni a helyzetet, de egy hulla mégiscsak egy hulla: a dolog elsimítása legalábbis időveszteséggel és további bonyodalmakkal jár – feltűnik a szerető férje, a képviselő felesége – és a hotel igazgatója sem segít túl sokat, ráadásul egy adott ponton még a hulla is táncra perdül...
A vendégek: befutott, sármos, negyvenes férfiak. A házigazda: Lady Rosemary, akibe egyetemistaként reménytelenül szerelmesek voltak. De feltámad a remény most,…
Sherlock Holmes megint szemben találja magát az ördögi Moriarty professzorral. Bohémia királyát egy nemzetközi kémkalandban valakik megzsarolják. Sherlock Holmesnak ezügyben…
„Nem fiatalok. Nem szépek. Nem hibátlanok. De ma este színpadra lépnek, és le sem engedjük őket, míg nem marad –…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!