AZ ELTE ZENEI EGYÜTTESEINEK ÜNNEPI HANGVERSENYE
Kovács László karmester 10 éve az együttes élén
több
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2019. március 25. hétfő, 19:30
Az ELTE zenei együtteseinek ünnepi hangversenye
Kovács László karmester 10 éve az együttes élén
Műsor:
Csajkovszkij: D-dúr hegedűverseny, op. 35
Louisa Staples (hegedű)
SZÜNET
Rossini: Stabat Mater
Horti Lilla (szoprán), Schöck Atala (alt), Boncsér Gergely (tenor), Hámori Szabolcs (basszus)
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bartók Béla Énekkara és Egyetemi Koncertzenekara
Hangképző: Juhász Bence
Koncertmester: Dúlfalvy Éva
Vezényel: Kovács László
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bartók Béla Énekkarának és Egyetemi Koncertzenekarának művészeti vezetője Kovács László karmester, Liszt-díjas érdemes és kiváló művész, az ELTE „Eötvös” Művészeti Együttes igazgatója. Az egyetemi ének- és zenekar nem hivatásos együttes, tagságát jelenlegi és egykori egyetemi hallgatók, oktatók alkotják. Repertoárjukon barokk, klasszikus, romantikus és kortárs művek, a cappella kórusművek, oratóriumok, versenyművek, szimfóniák egyaránt szerepelnek, de szívesen kalandoznak a könnyűzene és a komolyzene határterületeire is. Hivatásuknak tekintik a 20. századi zene kiemelkedő szerzői, köztük Bartók és Kodály műveinek tolmácsolását, de koncertrepertoárjukból nem hiányozhatnak a kortárs, elsődlegesen magyar szerzők alkotásai sem. Orbán György, Tóth Péter, Szokolay Sándor, Petrovics Emil, Lendvay Kamilló, Jeney Zoltán, Kocsár Miklós, Dubrovay László, Vajda János, Gyöngyösi Levente, Oláh Kálmán, Kovács Zoltán számos zenekari és kórusművet írt részben egyetemi megrendelésre, az együttesnek és karnagyainak ajánlva. A Baross Gábor által 1948-ban alapított énekkar és 1957-ben létrehozott, jelenlegi formájában vonós együttesként működő zenekar az elmúlt évtizedekben számos hazai és külföldi nemzetközi versenyen és fesztiválon nyert díjakat.
Rendező: ELTE Művészeti Együttes
Ajánlatunk
A Rippl-Rónai Művészeti Intézet harmadéves színész osztálya Csehov A három lány című darabján keresztül saját magáról kezd el beszélni: vágyakról, halogatásról és arról az ismerős érzésről, hogy „majd egyszer” minden jobb lesz. A Hamvai Kornél-féle fordítás friss, mai hangon szólal meg, Kelemen József rendezésében pedig a csehovi világ közel kerül a jelenhez. A történet három fiatal nő körül forog, akik egy vidéki városban élnek, és folyamatosan arról álmodnak, hogy visszajutnak Moszkvába – egy jobb, izgalmasabb élet reményében. Az előadás erősen épít a humorra és az öniróniára: a szereplők sokszor nevetségesek, miközben nagyon is pontosan rájuk ismerünk – és magunkra. A végére nem Moszkva kerül közelebb – hanem az a felismerés, hogy az élet nem kezdődik el magától.
Egy brutális világban egy kirúgott vegyész összefog egy nagystílű bűnözővel, és hullák cseppfolyósítására szakosodik. A bűn persze kifizetődő – eleinte. De aztán…
Ajánló
„Nem fiatalok. Nem szépek. Nem hibátlanok. De ma este színpadra lépnek, és le sem engedjük őket, míg nem marad –…
Claude Magnier legendás bohózatában Louis de Funès 13 év alatt több mint hatszázszor játszotta Barnier szerepét – amit filmen később…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
