Új szín jelenik meg az Auer fesztivál kínálatában a tánc, az irodalom, a költészet, a leírt és az improvizált zene találkozásából. A két egyfelvonásost tartalmazó estben a zenészek, színész-táncosok a színház misztériumán keresztül világítanak rá a két magyar művészóriás, Bartók és Ady univerzumának párhuzamaira, sorsszerűségük azonosságaira.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2021. augusztus 3. kedd, 20:00
„Bartók és Ady”
Auer Fesztivál – Veszprém
A Forte Társulat, a Mendelssohn Kamarazenekar és a Lukács Miklós Cimbiózis Trió közös estje
Szereplők:
Krisztik Csaba
Földeáki Nóra
Widder Kristóf
Pallag Márton
Fehér László
Rudolf Szonja
Horkay Barnabás
Gyulai-Zékány István
Cimbiózis TRIÓ: Lukács Miklós, Orbán György, Gyárfás Attila
Mendelssohn Kamarazenekar
Jelmeztervező: Benedek Mari
Rendező: Horváth Csaba
Ady és Bartók kortársak voltak, akik távolról figyelték és tisztelték egymást. Mindketten nyelvújítónak számítottak koruk művészetében és bár nem igazán volt közöttük személyes kapcsolat, néhány dokumentum azt igazolja, hogy hatottak egymásra. Erről tanúskodik Bartók hagyatékának könyvtárában az Ady verseskötetekben talált több mint másfél száz ceruzás jelölés. Bartók op.16-os dalciklusa pedig az egyetlen olyan műve, ahol a szerző konkrétan a műköltészetből merít, azaz Ady versekre komponál.
Az est első részében látható koreográfia inspirációja Bartók Béla szellemi hagyatéka, illetve egy konkrét műve: az 5. vonósnégyes, míg a szünet után Lukács Miklós cimbalomművész–zeneszerző Ady Endre rövid novellái ihlette – a kortárs zene, a jazz és a különböző népek népzenéinek ötvözetéből álló – zenéje adja az alapot. Horváth Csaba rendező-koreográfus segítségével így egyszerre lehet jelen a kortárs és a 20. századi művészet, hogy egy összművészeti élményben részesüljön a közönség, s mindezt a modern színház világában.
Brindsley és Carol fiatal pár. A férfi feltörekvő szobrász, és menyasszonyával kölcsönvettek pár elegáns bútordarabot és műtárgyat a szomszédban lakó Harold Gorringe-től, hogy lenyűgözzék Carol vendégségbe érkező apját, Melkett ezredest, illetve egy gazdag műgyűjtőt, Lembergert. Azonban váratlanul elmegy az áram, így teljes sötétségben kell fogadni és megnyerni az illusztris vendégeket. Mindeközben beállít a sötéttől rettegő felsőszomszéd, Miss Furnival, felbukkan Brindsley korábbi szeretője, Clea, ráadásul Harold Gorringe, a szomszéd is idő előtt állít haza…
Claude Magnier legendás bohózatában Louis de Funès 13 év alatt több mint hatszázszor játszotta Barnier szerepét – amit filmen később Sylvester Stallone tett ismertté az egész világon.
Freud 1939-ben, élete vége felé Angliában él, halálos betegséggel küzd, és egyetlen vágya, hogy az életművét méltó módon hagyja az utókorra. Egy éjszaka azonban beállít hozzá egy fiatal nő, aki mindent felforgat: rá akarja venni Freudot, hogy vegye kezelésbe, és ezért hajlandó még a ruháitól is megválni. A jóhírét féltő professzor kétségbeesetten próbálja kidobni a nőt, de kiderül, hogy ő bizony sokkal több, mint egy idegesítő megszállott… A titokzatos idegen egy régi páciensről akar beszélni… De vajon milyen hibát vétett a legendás professzor? És mi az ára annak, ha egy pszichiáter téved?
Egy brutális világban egy kirúgott vegyész összefog egy nagystílű bűnözővel, és hullák cseppfolyósítására szakosodik. A bűn persze kifizetődő – eleinte.…
Minden normális, modern férfinak három menyasszony az ideális, csak légiutas-kísérők legyenek, és menetrend szerint elkerüljék egymást.
„Nem fiatalok. Nem szépek. Nem hibátlanok. De ma este színpadra lépnek, és le sem engedjük őket, míg nem marad –…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
Legyen részese minden pillanatnak!
Kövessen bennünket közösségi felületeinken, hogy ne maradjon le a friss hírekről, kulisszatitkokról és a Thália Színház legizgalmasabb újdonságairól.
