A mizantróp
"Jobbat nem tudtam írni, és bizonyos, hogy nem is fogok" – írta Molière A mizantrópról, amelyet 1666-ban mutatott be a társulata. "A mizantrópot ötvenévente újra kellene írni" – mondta a darabról Diderot egy évszázaddal később.
"Jobbat nem tudtam írni, és bizonyos, hogy nem is fogok" – írta Molière A mizantrópról, amelyet 1666-ban mutatott be a társulata. "A mizantrópot ötvenévente újra kellene írni" – mondta a darabról Diderot egy évszázaddal később.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2015. június 5. péntek, 19:00
A mizantróp
Katona József Színház
ALCESTE: Két seb a két szemem. Ez a világ rohad. Nem merek szétnézni, mert elhányom magamat.
Kétségbeesek és beteg leszek, ha látom, hogy élnek az emberek!
Gyáva hízelgés, árulás, szennyes önérdek, jogtiprás és csalás – amerre nézek!
Torkig vagyok! Majd' szétvet az utálat. Már nekimennék az egész világnak.
PHILINTE: E sok hiba, ami annyira lázít, egyszerűen természetünkből fakad, és lelkem semmivel jobban nem háborog, ha látok egy aljas, érdekhajhász csalót, mint azon, hogy a keselyű véres húst zabál,
hogy a majom pimasz, és dögevő a sakál.
"Molière bölcsebb volt Alceste-nél is, Philinte-nél is. De nagyon keserű bölcsesség volt az övé. A konfliktus megoldatlan, és nem is lehet rá megoldást találni. Végül is már nem az intellektuális érvek felsőbbségéről van szó, hanem választásról. Alceste úgy dönt – Racine hőseihez hasonlóan –, hogy nem hajlandó elfogadni a világot. A komikus alakból tragikus hős lesz. Ez a látszólag objektív darab ugyanakkor Molière legszemélyesebb műve. Alceste Molière helyett választ. Molière tudta, hogy egy színházigazgató nem menekülhet el a vadonba. Ismerte Philinte valamennyi érvét, de az bizonyos, hogy Alceste szerepét írta meg első személyben. Molière őt saját vereségének tudatával is megajándékozta." (Jan Kott)
"Jobbat nem tudtam írni, és bizonyos, hogy nem is fogok" – írta Molière A mizantrópról, amelyet 1666-ban mutatott be a társulata. "A mizantrópot ötvenévente újra kellene írni" – mondta a darabról Diderot egy évszázaddal később. A Katona másodszor tűzi műsorára a darabot: az 1988-ban, Cserhalmi György és Udvaros Dorottya főszereplésével bemutatott előadást Székely Gábor rendezte. Ahhoz az előadáshoz készült Petri György új fordítása, amelyet most egy-két ponton Petri barátja és költőtársa, Várady Szabolcs igazított át.
Fotó: Szilágyi Lenke
Egy amerikai kisvárosban élő egyetemista társaság minden hétvégén vacsorát ad, ahol egy-egy meghívott vendéggel vitaestet tartanak a világ megjavításának lehetőségeiről. Egy alkalommal az aktuálisan kiszemelt vendég helyett váratlanul más érkezik a házhoz, de ők gyanútlanul beengedik az idegent. A békés, világjobbító szándékkal rendezett vacsora hamarosan gyilkos fordulatot vesz, az események láncolata pedig olyan lavinát indít útjára, ami elképesztő méreteket ölt…
„Nem fiatalok. Nem szépek. Nem hibátlanok. De ma este színpadra lépnek, és le sem engedjük őket, míg nem marad – alul semmi!”
Emma és Tom életük hétvégéjére készülnek. Kivesznek egy házat egy eldugott faluban. A helyről az a hír járja, hogy aki ott eltölt egy éjszakát, transzcendens élményben lesz része, sorsfordító felismerésekre jut és olyan kérdésekre is válaszokat kap, amelyeket fel sem tett. A fiatal szerelmespárt behűtött pezsgő várja. Boldogan koccintanak a miniszabira, amikor kattannak a zárak. Se ki, se be. Se térerő, se net, se tévé. Ráadásul lecsap a vihar, vadul tépázza az ablakokat és az idegeket. És ha mindez nem lenne elég, még egy rejtélyes látogató is előbukkan a semmiből.
Freud 1939-ben, élete vége felé Angliában él, halálos betegséggel küzd, és egyetlen vágya, hogy az életművét méltó módon hagyja az…
Örkény István, a groteszk mestere, az Egyperces novellák szerzője, most egy egész estén át szórakoztat: adott egy kedves kiscsalád, és…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!